Élet és tudomány

Gazdasági növekedés

Megjelent az Élet és tudomány 2008. szeptemberi számában

Írta: Holka Gyula

A gazdaság erősödése a társadalom fejlődésének anyagi alapja. Erre támaszkodik a jövedelem és a fogyasztás emelkedése, az életkörülmények korszerűsítése és a jövőbeli fejlődést megalapozó beruházás is. A különböző helyzetben lévő gazdaságok – sok tényező hatására – eltérő mértékben fejlődnek. Általános tapasztalat, hogy az alacsonyabb fejlettségi szinten lévők növekedése gyorsabb, mint a fejlettebb gazdaságoké, így az elmaradottak csökkentik hátrányukat.

Tény az is, hogy egyik gazdaság fejlődése sem töretlen és egyenletes. Mindenütt vannak gyorsabb és lassúbb szakaszok, sőt az is előfordul, hogy egy-egy ország teljesítménye csökken. Ilyen volt Magyarország életében a rendszerváltás időszaka, amikor négy egymást követő évben folyamatosan csökkent az ország termelése, és ilyen volt például a 2003. év Portugália, Németország és Málta számára, amikor a bruttó hazai termékük mennyisége, ha csekély mértékben is, elmaradt az előző évitől. Ugyanabban az évben Olaszország gazdasága stagnált, Hollandia és Dánia növekedése fél százaléknál is kisebb volt.
A magyar gazdaság 1994-től napjainkig folyamatosan növekedett, növekszik. A 2007. évi termelés 65 százalékkal nagyobb volt az 1993. évinél. Ezen belül a múlt század utolsó 7 évében 27 százalékkal, az új évezred első 7 évében kereken 30 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. Ennek a növekedésnek a megítélését segítheti, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi 7 évben az Európai Unió 27 országának termelése átlagosan 16 százalékkal, az Amerikai Egyesült államoké 18, míg Japáné 12 százalékkal emelkedett. A magyar gazdaság növekedése, tehát, jóval gyorsabb volt, mint az említett térségeké. Igaz, hogy a vizsgált 7 év alatt az unió 27 országa közül 12-ben a hazainál gyorsabb, esetenként jóval gyorsabb növekedés ment végbe. A balti országokban 1,7-1,8-szeresére emelkedett a termelés, Romániában és Szlovákiában több mint másfélszeresére stb. Fontos kiegészítés a tablóhoz, hogy a tekintélyes magyar gazdasági növekedés lényegében az első 6 év teljesítményének köszönhető, amikor évi átlagban 4,2 százalékos növekedést mértek. Ehhez képest a 2007. évi 1,3 százalékos termelésbővülés igen szerénynek mondható.
A növekedési ütem ilyen mértékű visszaesése, a rendkívül rossz mezőgazdasági év mellett, elsősorban a pénzügyi egyensúly helyreállítására, a költségvetés helyzetének stabilizálására irányuló intézkedések következménye volt. Ezek mérsékelték a jövedelmet és a fogyasztást, s a kereslet csökkenése fontos szerepet játszott a növekedés lassulásában.
A jövedelem és a fogyasztás 1995-höz (a Bokros-csomag évéhez) hasonlóan, de az akkorinál kevésbé csökkent. 1995-ben a GDP 1,5 százalékos növekedése mellett a reálbér és a nyugdíjak reálértéke 12-12 százalékkal, a háztartások fogyasztása 7 százalékkal maradt el az előző évitől. Ezzel szemben tavaly a reálkereset nem egészen 5 százalékkal lett alacsonyabb, az átlagnyugdíj vásárlóértéke lényegében nem változott, és a háztartások fogyasztása mintegy 2 százalékkal volt kevesebb.
A 12 évvel ezelőtti ütemmérséklődés nem korlátozódott egy évre, az 1996. évi növekedés még szerényebb, 1,3 százalékos lett. Most a szakemberek 2008-ra az ütem élénkülését prognosztizálják. Az I. negyedévben a GDP 1,7 százalékkal emelkedett, ami a korábbiakban, illetve más országokban tapasztaltnál jóval kisebb növekedés, de a múlt évinél valamivel, a tavalyi IV. negyedévinél (0,8 százalék) számottevően nagyobb.