Mire jók a kvantumszámítógépek?
Sok szó esik mostanában a kvantumszámítógépekről, arról azonban kevesebb, hogy milyen előnyei – esetleg hátrányai – lesznek a hagyományos eszközökhöz képest, és ezek mire használhatók. Vattay Gáborral, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetőjével ezekről a kérdésekről beszélgettünk, s a végén az is kiderül, hogy kutatásaik akár az univerzum nagy kérdéseire is választ adhatnak.
A gépek saját élményei
A jövő egyik nagy kérdése az, hogy mégis milyen lenne egy kifejlett mesterséges intelligencia. Jelenleg igazából fogalmunk sincs. Azt viszont sejtjük, hogy nem olyan, mint mi, emberek – bár ez sem olyan biztos. Miért?
Neurális hálózatok
A mesterséges neurális hálózatok fogalma az 1980-as, 90-es években már nem először járta be a világot – kutatók ezrei és az ipar is óriási reményeket fűzött hozzá. Idővel azonban az akkor kidolgozott eljárás elérte korlátait és jelentősebb eredmények hiányában a gépi tanulás szakértői más, abban az időben hatékonyabb módszerek felé fordultak. Ugorjunk előre az időben! Ma a kutatók a mély tanuláson alapuló neurális hálózatok segítségével a legtöbb tudományterületen minden korábbinál jobb, pontosabb eredményt érnek el. De mi is az az újdonság, aminek köszönhetően a neurális hálózat felülkerekedett korábbi korlátain? És mire képesek napjaink legfejlettebb mély tanuló rendszerei?
Számítógépes nyelvészet
Modern informatikai módszerekkel nemcsak a nyelvről és használóiról, hanem azok társadalmi hátteréről is sok mindent megtudhatunk. A számítógépes nyelvészet egyik legkiválóbb hazai szakembere, Prószéky Gábor, az MTA doktora aktuális kutatásairól beszélt, köztük a gépi fordítás lehetőségeiről és határairól, a szövegfeldolgozásról és az emberről mint pszicholingvisztikus lényről.
Aktuális számunk
Galéria
Október
