
Shakespeare – a hollandok védelmében
Rory Clements Herceg című könyvében régi ismerősünkkel, John Shakespeare-rel találkozhatunk újra – immár szomorú körülmények között. Angliában a királynő, Erzsébet nagyhatalmú főminiszterének, Sir Robert Cecilnek újra az ő szolgálataira van szüksége. A katolikus spanyol uralom terrorja elől a Németalföldről az országba menekülő protestáns hollandok ellen plakátokon uszítanak Londonban és életükre törnek. Egyre fenyegetőbb méreteket ölt az angol fővárosban az idegengyűlölet, a felhergelt londoniak úgy érzik, a hollandok megélhetésüket fenyegetik. Miközben Shakespeare-t nyomozása vidékre szólítja, egy robbantásban meghal szeretett felesége is.

Mi történne, ha...
A DNS felfedezése, a klónozás lehetősége különös gondolatjátékra vezérelte sokak kedvenc íróját, José Rodrigez dos Santost: mi történne, ha Jézust klónoznák. Lehetséges-e ez legalább elvileg, és ha igen, ráismerne-e Krisztus a maga alapította vallásra? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásáig jut el A végső titok című történelmi krimi, ami a vatikáni könyvtárból, a Codex Vaticanus olvasásától és egy meggyilkolt kutatónőtől indul el, hogy Jeruzsálemen át Názáretig, egy titkos laboratóriumig vezessen el.

Fülöp egy kicsit süket
Édesanyja mindig ezzel a mondattal próbálta oldani a társaságban rendszeresen fellépő kínos helyzetet, pedig ez egyáltalán nem volt igaz. Fülöp gyakorlatilag semmit nem hallott. Pontosan nem tudja, hogy születése vagy kisbaba kora óta, de emlékei között semmilyen hang nem szerepel. A világa vizuális ingerekből, érintésekből és kifinomult érzelmekből áll, mert Fülöp rendkívül értelmes, már kicsi korától különös érzékenységgel figyeli környezetét.

Hívő árulók
Az utóbbi évek minden bizonnyal legjobb történelmi thrillerét írta meg James Forrester, aki valójában dr. Ian Mortimer történész. A Megszentelt árulás című regényében belesűrített minden hiteles adatot, amit hosszú évek kutatómunkájával a Tudor-kori Angliáról kiderített. Mindezt belehelyezte egy számára ismerős környezetbe, elengedve fantáziáját s kitörve a történettudomány kötelező adatolásának korlátai közül.

Édeskeserű életregény
Egy szerelem regénye – hátterében a sorsokat alakító történelmi valósággal. Életregény: a Kossuth-díjas költőnő memoárja regényként olvastatja magát. Mert az élettörténet valóságregény a korról – a XX. század második és harmadik harmadáról –, amely egy kislány felnövekedését sorssá alakította.

Guppi a gangon
Ha verset olvasok, szeretem, ha a költő zenész is egyben, a vers pedig zene. A rímek, ritmusok, szavak dallama olyan számomra, mint egy jó koncert. A regényírótól pedig azt várom, hogy festő is legyen, elmém palettájára élénk színekkel fesse fel regényét, tiszta, jól kivehető és később is felidézhető, valósághű képekkel dolgozzon.

Koronás kalandregény
A magyar királyi korona – a Szent Korona – országjelkép. A jelkép szó nem is fejezi ki mindazt, amit a történelmi múlt emberei éreztek iránta: akié a korona, azé az ország, a hatalom. Legutolsó menekítését és elrejtését a második világháború végén élte meg. Addig – ha király már nem is volt – királyság volt az ország. S a front közeledtével – sikertelen fegyverszüneti próbálkozás meg a német csapatok szárnya alatti nyilas hatalomátvétel közepette – a koronát menekíteni kellett. Ennek fő fordulatait a koronaőrség parancsnoka, hátterét s egyes körülményeit más írások rögzítették.

Germánia
Az 1950-as években járunk. Csak nemrég ért véget a második világháború, amely a Führer győzelmével zárult, s ez átrajzolta Európa és a világ térképét. Nagyjából így indul G. L. Thompson gondolatjátéka arról, mi lett volna, ha…

Látlelet egy hadsereg szétzülléséről
A negyvenes éveiben járó Oleg Pavlovot az egyik legkiemelkedőbb orosz prózaíróként jegyzik, aki Dosztojevszkij és Szolzsenyicin nyomvonalán haladva teremt szürreális világot. Az Orosz trilógia című regényét személyes élmények alapján írta, hiszen oroszként a távoli Kazahsztánban katonáskodott, ahol börtönőrként szolgált.

M. S. mester története?
Egyszerre könnyű és egyszerre nehéz feladat egy olyan, ötszáz évvel ezelőtt élt festőről regényt írni, akinek az életéről szinte semmi biztosat nem tudunk és az életművéből is mindössze hat vagy hét képet ismerünk. Még a nevét is csak találgatják a művészettörténészek az egyik képén látható MS monogram alapján.

A leigázottak reménye
Talán azért vonzó Spartacus, a lázadó rabszolga alakja immár évezredek óta, mert az alávetettek – vagy egyszerűen a kisemberek – példamutatása arra, hogy változtatható sorsunk a legmélyebb kiszolgáltatottságban is, s még akkor is, ha végül elbukunk, reményt adhat.

Pantera visszatért
Újra megérkezett Pantera nyomozó, hogy az őrült Nero császár megbízásából nyomozzon. Ezúttal a helyszín Palesztina, Cázárea, Jeruzsálem és a Maszada-erőd.

Az ördögfióka története Leonardóról
Salaí Leonardo tanítványa és talán szerelme volt. A fiú a mester házában nevelkedett tízéves korától és ő volt mellette akkor is, amikor Leonardo da Vinci haldokolt. Neve becenév, ördögfiókát jelent, amelyet Leonardo adott az antik szobrok szépségét idéző arcú, szőke, göndör fürtű fiúnak. Nyilván beszélő becenév. Mindez jól ismert a művészeteket kedvelők számára.