Juhari Zsuzsanna-díj pályázat 2018
A Tudományos Újságírók Klubja és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat harmadik alkalommal hirdet pályázatot az Élet és Tudomány egykori szerkesztője, Juhari Zsuzsanna emlékére.
Ismeretterjesztő cikkpályázat az MTA TTK és a TIT szervezésében
A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) közös ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet – az NKA támogatásával – a doktoranduszi tanulmányaikat határainkon belül, valamint külföldön jelenleg folytató, vagy tudományos fokozattal már rendelkező fiatal, 35 évesnél nem idősebb kutatóknak. A pályázat célja, hogy a pályázók saját, az élő és élettelen természettudományok területén illetve határterületein végzett kutatásaikat, valamint azok tudományos hátterét és összefüggéseit közérthető módon közkinccsé tegyék.
Felhasználói szokások
Egyre több és több mobilalkalmazás jelenik meg a piacon. Az igény egyértelműen hatalmas, de hogyan lehetünk biztosak abban, hogy ezeket az igényeket lefedik az alkalmazások? Hogy a felhasználók is úgy használják az alkalmazásokat, ahogyan azt terveztük, és hogy elégedettek-e a szolgáltatásokkal? A válaszadást a felhasználói szokások és a felhasználói élmény vizsgálata segítheti.
Juhari Zsuzsanna-díj pályázat
A Tudományos Újságírók Klubja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal közösen pályázatot hirdet az Élet és Tudomány egykori szerkesztője, Juhari Zsuzsanna emlékére.
Ismeretterjesztő cikkpályázat
A műszaki tudományok legfrissebb eredményeinek és kérdésfelvetéseinek széles körű megismertetésére és népszerűsítésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (továbbiakban: BME), a Pro Progressio Alapítvány és az Élet és Tudomány közös ISMERETTERJESZTŐ CIKKPÁLYÁZATOT HIRDET A BME OKTATÓINAK, TUDOMÁNYOS KUTATÓINAK és HALLGATÓINAK.
A világ ugróvillás szemmel
Az ember számára érzékelhető vizuális környezet, habár rendkívül változatos, csak egy apró részhalmaza egy olyannyira gazdag világnak, amelyet el sem tudunk képzelni. Környezetünk számunkra láthatatlan elemeit sok élőlény képes érzékelni, így van ez a fény polarizációjával is. Az itt leírtakból ősi ízeltlábúak példáján megismerhetünk egy módszert, amelynek segítségével bepillantást nyerhetünk egy adott élőlény által érzékelt világba.
Szüretelésfizika
Napjaink mezőgazdaságában egyre inkább csökken az élő munkaerő szerepe, megindult a gépesítés térhódítása. A műszaki tudományok, technológiák fejlődése révén a költséghatékonyság javul, ez megfigyelhető a mezőgazdaságban is. A termelés nagy része már ma is gépekkel valósul meg, de a gyümölcsszüretelés mindmáig a legnagyobb költséghányadot képviseli, hiszen ezen a területen még ma is nagyrészt az emberi munkaerő dominál.
Neurális hálózatok
A mesterséges neurális hálózatok fogalma az 1980-as, 90-es években már nem először járta be a világot – kutatók ezrei és az ipar is óriási reményeket fűzött hozzá. Idővel azonban az akkor kidolgozott eljárás elérte korlátait és jelentősebb eredmények hiányában a gépi tanulás szakértői más, abban az időben hatékonyabb módszerek felé fordultak. Ugorjunk előre az időben! Ma a kutatók a mély tanuláson alapuló neurális hálózatok segítségével a legtöbb tudományterületen minden korábbinál jobb, pontosabb eredményt érnek el. De mi is az az újdonság, aminek köszönhetően a neurális hálózat felülkerekedett korábbi korlátain? És mire képesek napjaink legfejlettebb mély tanuló rendszerei?
Pályázat Juhari Zsuzsanna-díjra
A Tudományos Újságírók Klubja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal közösen pályázatot hirdet az Élet és Tudomány egykori szerkesztője, Juhari Zsuzsanna emlékére. A pályázatra a tudományt népszerűsítő, ismeretterjesztő blogok nevezését várjuk.
BME cikkpályázat
A műszaki tudományok legfrissebb eredményeinek és kérdésfelvetéseinek széles körű megismertetésére és népszerűsítésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Pro Progressio Alapítvány és az Élet és Tudomány közös ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet a BME oktatóinak, tudományos kutatóinak és hallgatóinak.
Az MTA TTK és a TIT közös ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet
A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) közös ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet a doktoranduszi tanulmányaikat határainkon belül, valamint külföldön jelenleg folytató, vagy tudományos fokozattal már rendelkező fiatal, 35 évesnél nem idősebb kutatóknak. A pályázat célja, hogy a pályázók saját, az élő és élettelen természettudományok területén, illetve határterületein végzett kutatásaikat, illetve azok tudományos hátterét és összefüggéseit közérthető módon közkinccsé tegyék.
A TIT Kalmár László Matematik Verseny közzétett feladatainak megoldásai
A 2015/11. számunkban közzétett gyakorlófeladatok megoldásai
Elindult a Jövő Hősei Tudományos Verseny!
A BASF a fenntartható fejlődés és a természettudományok kapcsolatára fókuszáló iskolai versenyt hirdet középiskolásoknak. A Jövő Hősei Tudományos Verseny 2015. február 3-án indult el hazánkban, a BASF kelet-európai oktatóprogramjának részeként.
Kedves Olvasónk! (TIT Kalmár László Matematika Verseny)
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a 2014/2015. tanévre is meghirdeti a TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKA VERSENYT. Ez sorrendben a negyvennegyedik verseny, mely Magyarország legrégebbi iskolai matematika versenye. A verseny célja a matematikai tudományos ismeretek terjesztése, a matematika népszerűsítése, matematikai tehetséggondozás. A matematika ismeretének és alkalmazásának hangsúlyozása a társadalomban, a gazdasági életben, az egyén személyes boldogulásában. Felkészíteni a tanulókat a matematika tantárgyi alapú továbbtanulásra és a későbbi pályaválasztásra. A tanulók problémamegoldó képességének, kreativitásának összehasonlítása 3-8. osztályosok körében, matematikai tudás mérésének lehetősége objektív eszközök segítségével. A sportszerű verseny és küzdelem népszerűsítése.
Kedves Olvasónk! (Pályázati felhívás)
Kedves Olvasónk! Egyetlen nemzet sem fejlődhet saját tudományos kutatások nélkül. A kutatást minden fejlett állam támogatja. Mivel a költségvetés az adófizetők pénzéből gazdálkodik, fontos, hogy minél szélesebb nyilvánosság ismerje meg, milyen kutatásokra fordítják ezt a támogatást, s milyen eredmény várható azoktól. Ezért is nélkülözhetetlen, hogy a kutatók közreadják munkájuk eredményeit. Csak ettől remélhető, hogy az adófizetők és képviselőik megbecsüljék a kutatómunkát. Erre gondolva az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) lapunkkal közösen pályázatot hirdet tudományos kutatóknak.
Álmosság nappal, nyugtalanság éjjel
A nem megfelelő éjszakai pihenésnek sokszor biológiai okai vannak, és ha ezeket nem vesszük eléggé komolyan, egyre súlyosbodó panaszokat okozhatnak. Különösen igaz ez a veseelégtelenségben szenvedő betegekre, akiknél nagyobb az alvászavar kockázata, és súlyosabb következményekkel kell számolni. Megfelelő vizsgálatokkal azonban ez idejében diagnosztizálható. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének Alvásmedicina és Pszichonefrológia Munkacsoportja kutatásai felhívják a figyelmet a krónikus vesebetegek életét befolyásoló alvászavarok gyakori előfordulására és ezek jelentőségére. Kutatásuk eredményeként az orvosi ellátás során ezen problémák kezelése remélhetőleg megvalósul a közeljövőben.
Emberi segítséggel
A világ legtöbb táján sorra indulnak visszatelepítési programok – ezek egy adott területről kipusztult állatok és növények újrahonosítását célozzák meg. A programok nagyjából egynegyede nevezhető egyértelműen sikeresnek, másik egynegyede pedig sikertelennek. Egyes esetekben igen nagy összegeket költenek a programokra. Magyarországon 1970 óta 24 állatfajt próbáltak visszatelepíteni – változó sikerrel. Két friss példa a hód és a lápi póc esete.
Új utakon a gombakutatás
A mikroszkopikus méretű gombák hatóanyagairól számos cikk található, ám az ehető gombák jótékony hatóanyagainak tanulmányozása viszonylag friss tudományterületnek számít. Utóbbiak specifikus anyagainak megismerése érdemben csak 75 éve kezdődött el, míg a mérgező gombák vizsgálatairól már 200 évvel korábbról is vannak írásos anyagok.
Selfie és a nyelvészet
Az egyszeri szóalkotások (okkazionalizmusok) olyan új szavak, amelyek valószínűleg nem lesznek a szókincs részei. De az egyszeri megnevezés félrevezető lehet, hiszen nemcsak egyszer fordulhatnak elő ezek a szavak, hanem lényegesen többször is, viszont általában csak rövid ideig vannak a nyelvhasználatban. Ilyen lesz a selfie is?
Pályázati felhívás
FIGYELEM! A cikkpályázat leadási határidejét meghosszabbítottuk! Az új határidő: 2014. 03. 31. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Doktoranduszok Országos Szövetsége ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet a doktoranduszi tanulmányaikat határainkon belül, valamint külföldön jelenleg folytató, tudományos fokozattal még nem rendelkező fiatal kutatóknak. A pályázat célja, hogy a doktoranduszok saját kutatásaikat, illetve azok tudományos hátterét és összefüggéseit közérthető módon közkinccsé tegyék.
Szörnyetegcickányok a Kárpát-medencében
A cickányok a Föld legkisebb emlősei közé tartoznak. Apró termetük ellenére – a maguk mérettartományában – nagyon agresszív állatok: a kisebb gerinctelenek könyörtelen ragadozói. A hazánk területéről előkerült ősmaradványok azonban arról tanúskodnak, hogy a földtörténeti múltban nagyméretű fajaik is éltek nálunk. Sőt, egyik, rejtélyes csoportjuk evolúciós forradalma éppen a frissen kialakult Kárpát-medencében zajlott le. Ezek a kihalt cickányok – csontjaik alapján – valóságos szörnyetegnek tűnnek mai rokonaikhoz képest.
Esszépályázat gondolkodók számára az idegrendszer és az agy működéséről
A külső és belső ingereket gyorsan feldolgozó, összehangolt mozgásválaszokat indító központi idegrendszer kifejlődése alapfeltétel volt a gyors helyváltoztatásra képes állati szervezetek kialakulásához. A szárazföldi gerincesek törzsfejlődése során ez a központi információ-feldolgozó és irányító rendszer minden szervnél gyorsabban fejlődött. Ez lehetővé tette a közvetlen test-válaszoknál bonyolultabb, tapasztalaton, emlékezeten, tanuláson alapuló reakció-rendszerek megjelenését, a magasabb szellemi működés kialakulását. A világot a közvetlen biológiai igényeken túl is megismerni kívánó és céltudatosan használni tudó szellemi aktivitás vezetett az emberi civilizáció kialakulásához és folyamatos fejlődéséhez. De vajon mennyit tudunk a fejlődést „végrehajtó” szerv, az agy felépítéséről és működéséről? Megérthetjük-e az emberi agy működését eszközként saját emberi agyunkat használva?
Hogyan fagyott meg a Hale-Bopp magja?
A bolygókeletkezésre vonatkozó elméletek egyik izgalmas feltevése szerint várható, hogy a fiatal naprendszerekben akár milliós létszámban találunk óriás üstökösöket. Ezek a feltételezett jeges égitestek 50 kilométernél nagyobb átmérőjűek, összetevőik között megtaláljuk a primitív szerves anyagokat is, emellett pedig központi csillaguk körül keringve a bolygótestek között nagy mennyiségű víz vagy légköralkotó komponensek (például nitrogén) szállítására képesek.
Aktuális számunk
Galéria
Október
