Hogyan hatnak az időjárási frontok az emberre?
Az időjárási frontok hatásait idén nyáron is sokan megtapasztalták, de a jelenség tudományos magyarázata még várat magára. Ami nem csoda, hiszen – ahogy Fülöp Andrea meteorológus beszélgetésünk során kifejtette – az ember nagyon bonyolult biológiai rendszer, s ha bekerül egy olyan, nem kevésbé bonyolult környezetbe, mint az időjárás, akkor nagyon nehéz megítélni, hogy az milyen következményekkel jár. Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársával ezirányú kutatásairól beszélgettünk.
Rejtett összefüggések a klímaváltozással
Ismeretterjesztő filmekben és előadásokon, beszélgetésekben számtalan esetben felvetődik a kérdés, hogy az ózontartalom és az UV-sugárzás változásainak a klímaváltozás-e az okozója, vagy kapcsolatba hozhatók-e vele. Részletekbe menő magyarázat nélkül mind az igenlő, mind a nemleges válasz félrevezető azok számára, akik nem napi szinten foglalkoznak a témával. Cikkünk szerzője az Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium Távérzékelési Osztályának munkatársa, aki a legfrissebb hazai és nemzetközi mérési, adatelemzési és modellszámítási eredményeket bemutatva érzékelteti, miért nem létezik erre a kérdésre egyszerű válasz.
A városi hősziget és az éghajlatváltozás
A globális klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló hőhullámokat jelentős mértékben fokozzák a városok éghajlatra gyakorolt hatásai a nagy nyári hőségben. De a beépítettség a téli időszakban is jelentős hatással van a környezetre, így az ott élők életminőségére is. A Bolyai Ösztöndíjas Dezső Zsuzsanna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa ezeket a területeket kutatja az OTKA támogatásával.
Az UV, az ózon és a klímaváltozás
Nyáron gyakran figyelmeztetnek bennünket az ultraibolya sugárzás várható erősségére. Az UV-ról sokaknak az ózonlyuk és a klímaváltozás jut eszébe, nem is alaptalanul. Az Országos Meteorológia Szolgálat Marcell György Főobszervatóriumában is árgus szemekkel és precíz műszerekkel figyelik ezt a sugárzástartományt. Tóth Zoltán csillagász, meteorológus, a Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály munkatársa arról mesélt, hogyan és miért vizsgálják ezt a területet, és mi közük van egymáshoz a címben említett jelenségeknek.
Leporolt jégmagok
Újvári Gábor, az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet kutatójának eredményei szerint Európából is juthatott poranyag Grönlandra az utolsó eljegesedési maximum idején, azaz körülbelül 26–19 ezer évvel ezelőtt. A porminták vizsgálata révén érthetőbbé válhat az északi félteke légköri cirkulációja, pontosíthatók az említett időszak idejére kidolgozott légköri modellek is. A kutatásokat az OTKA is támogatta.
GPS és időjárás-előrejelzés
25 évvel ezelőtt érkeztek Magyarországra az első terepi GPS-műszerek. A negyedszázados évforduló alkalmából egész napos konferenciát szerveztek a szakemberek, ahol kitűnt, hogy a helymeghatározás és a navigáció mellett milyen sok más területen is lehet alkalmazni ezt a technológiát. Rózsa Szabolcs egyetemi docens a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék vezetője csoportjával a rövid távú időjárás előrejelzésről beszélt, ezt segíti kutatásaival.
Rossz időben jó helyen
Az időjárás sok tekintetben hatással van mindennapi életünkre, és itt nemcsak arról a közismert tényről van szó, hogy a fronthatások befolyásolják reakcióidőnket vagy figyelmünk hatékonyságát. Kevésbé köztudott jelenség például, amit több lélektani kutatás is jelzett: napsütéses időben az emberek több borravalót adnak, mint amikor esik.
Majd ha piros hó esik...
Majd ha piros hó esik. Hallhatjuk gyakran, ha valamit lehetetlennek vagy nagyon valószínűtlennek vélünk. Az igen ritkának tartott eseményekben mégis az a legizgalmasabb, hogy nem teljesen lehetetlenek. Egy-egy ilyen mondás kapcsán érdemes utánajárni, hogy honnan is ered.
Viharkár
A 2015. július 25-i vihar jelentős károkat okozott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székházában.
A talajnedvesség az időjárást is befolyásolja
Az időjárást nagyon sok minden befolyásolja – ezért is olyan nehéz előre jelezni. De vajon megváltoztatja-e a helyi időjárást például az, hogy milyen a terület mezőgazdasági hasznosítása? Rajkai Kálmán a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetében dolgozik immár negyven éve. A talajról, a talaj szemcseösszetételéről, az időjárásról és a növények vízfelvételéről kérdeztük.
Klímaváltozás a szőlőben
A klímaváltozást, illetve annak hatását sok mindenen le lehet mérni, így a szőlőtermesztésen és a bortermelésen is. Ennek kiderítését célozza egy új magyar kutatási program, amit az OTKA is támogat. Négy magyarországi borvidéken vizsgálják majd az összefüggéseket. Erről beszélgettünk az egyik legismertebb hazai éghajlatkutatóval, Mika Jánossal, aki a projekt vezetőjeként az Eszterházy Károly Főiskolát képviseli.
Viharmadár Délkelet-Ázsia fölött
Kínaiul Haiyan, azaz Viharmadár lett annak a trópusi ciklonnak a neve, ami november 2-án keletkezett a Csendes-óceán nyugati térsége fölött, a Mikronéziához tartozó Pohnpei-sziget közelében.
Aktuális számunk
Galéria
Október
