Az államalapító és a lovagkirály
Idén 825 éve annak, hogy a „haza atlétáját”, Szent László királyt a temetkezési helyén, az általa emeltetett váradi székesegyházban III. Béla király (1172–1196) uralkodása alatt az akkori pápa, III. Celesztin (1131–1138) jóváhagyásával, az általa küldött Gregorius de Chrescencio bíboros, pápai legátus vezetésével a magyar egyház főpapjai Jób esztergomi, Saul kalocsai érsekek és Elvin váradi püspök június 27-én szentté avatták.
Paul Valérytől a vaudeville-ig
A trianoni békeszerződés hosszú időre meghatározta Magyarország és Franciaország kapcsolatát. Az 1925-ben indult Magyar Rádió műsorpolitikájában a magyarok tudatában akkor még élénken élő, a franciákkal szembeni „gyanakvás” volt az uralkodó gondolkodásmód éveken át. Ez abban nyilvánult meg, hogy nem, vagy csak alig hangzott el a budapesti stúdióból francia vonatkozású összeállítás, szemelvény, irodalmi mű vagy bármilyen, Franciaországgal kapcsolatos műsoranyag. De nem csak nálunk volt ez így!
Hol tartották az 1707-es ónodi országgyűlést?
A válasz egyértelműnek tűnik, azonban korántsem az. A pontos helyszín meghatározása a mai napig nem történt meg egyértelműen, és szemben a köztudatban elterjedt vélekedéssel, akadnak olyan vélemények is, amelyek nem Ónodot tekintik az 1707-es országgyűlés helyszínének.
Katolikus naggyűlések Magyarországon
Magyarországon a XIX. század végétől kezdődő és a kommunista fordulatig tartó időszakot katolikus reneszánszként is szokták emlegetni. Ebben a fél évszázadban nemcsak a hitélet megújulásának lehetünk tanúi, hanem az egyház a hagyományostól eltérő, a polgári társadalomhoz alkalmazkodó módokon is igyekezett tanítását hirdetni és a közéletet befolyásolni. Sorra alakultak a katolikus lapok és társadalmi szervezetek a fővárosban és vidéken egyaránt. A korábban szinte kizárólag az állami támogatásra és saját kiváltságos helyzetére hagyatkozó egyházi vezetés egyre jobban a világi hívekre kívánt támaszkodni – nemcsak a katolikus elitre, hanem a tömegekre is. Ebben az időszakban vált a magyar katolicizmus legfontosabb közéleti fórumává a katolikus nagygyűlés.
Kályhásság - a salzburgi kapcsolat
Az egykori település, Decs-Ete a Dunántúl keleti felén található, a Sárközben, a Báta vízfolyása öblében. A kora Árpád-kortól létező falu a XVI. század elején bekövetkező pusztulásakor virágzó mezőváros volt.
A magyar űrkutatás nagy lehetősége
A napokban írják alá hazánk csatlakozását az ESA-hoz, vagyis az Európai Űrügynökséghez. Cikkünkben rövid ízelítőt adunk azokból az eredményekből, melyekkel a magyar szakemberek már sokkal korábban elérték a világszínvonalat, bemutatjuk, milyen feltételeknek kellett megfelelni ahhoz, hogy tagjai legyünk az ESA-nak és miért történelmi lehetőség ez az űrkutatók számára.
Goodbye, MASAT-1!
Az első magyar műhold égi pályája majd’ háromévnyi keringés után véget ért. Az utolsó napokban a „Goodbye World!” üzenettel búcsúzott a világtól, majd január 9-én belépett a légkörbe és elégett. A Masat-1 eredményeiről, tapasztalatairól és a folytatásról beszélgettünk Dudás Leventével, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék egyetemi tanársegédjével, aki a programban a kommunikációs alrendszerért felelős vezető mérnök volt.
Magyar kutatások a jövő energiaforrásáért
Sokan a magfúziót tartják a jövő első számú energiaforrásának. A tervek szerint 2020 körül, Franciaországban készül el az első kísérleti fúziós reaktor, az ITER, amivel lehet tesztelni a fúziós energiatermelés teljes technológiáját. Több magyar szakember vesz részt a világméretű programban, és nem csak elméleti kutatásokat végeznek, hanem kísérletekben is részt vesznek. Köztük van Dunai Dániel, az MTA Wigner Fizikai Központ munkatársa, akivel a részletekről beszélgettünk.
Szilágysági szimmetriák
Korunkban a különböző nemzetiségek, etnikumok együttélése gyakran konfliktusokkal terhelt, melynek oka, hogy a különböző kultúrájú, nyelvű népcsoportok általában a másik csoport ellenében, annak kárára igyekeznek kialakítani saját identitásukat. Emiatt gyakran nem a kooperáció kerül előtérbe, melynek során az eltérő nemzetiségű közösségek saját kulturális jegyeiket megtartva, ugyanakkor a másikkal együttműködve igyekeznek együtt élni, hanem a másik kirekesztése. A cikkünkben bemutatott kutatás egy ezzel ellenkező jelenséget tárt fel.
A kárpáti borzderes
A kárpáti borzderes mintegy 120 éve hazánk egyik jellemző, hagyományos szarvasmarhafajtája volt. Később a hasznosítási irányok szétválásával és a termelés intenzívebbé válásával feleslegesnek ítélték, magyarországi tenyésztése megszűnt. Kárpátalján és Erdélyben még megtalálható, de fajtatiszta fenntartására nem fordítanak figyelmet, így napjainkban már nagyon nehéz igazi kárpáti borzderest találni.
A nyelvújító Kazinczy
A magyar nyelv tudatos alakításának, a nyelvújításnak sikerét az egyetemes nyelvtudomány egészen komoly eredményként tartja számon. Ekkor, a XVIII–XIX. század fordulóján, a kor kihívásaira válaszul, a nyelv életébe való többé-kevésbé mesterséges beavatkozással, elsősorban a szókincs művi bővítésével egy új irodalmi nyelv jött létre. Hasonló radikális reformok elsősorban XX. századi nyelveket jellemeznek, gyakran a gyarmati sorból való felszabaduláskor (például indonéz, filippínó).
A hősöket méltó módon kell eltemetni
Papp László, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze 1959-ben kutatásokat kezdett a mohácsi síkon, azzal a céllal, hogy az 1526. évi – tragikus kimenetelű – csata nyomait megtalálja és feltárja. 1960. április 6-án a Sátorhelyi Állami Gazdaság által biztosított lovas kocsival indult terepbejárásra. Útközben Koller Márton fogatostól megtudta, hogy a Fekete kapu és Sátorhely közötti erődítési munkák során az 1950-es években sok embercsontot hozott felszínre az árokásó gép. Azonnal az említett helyre siettek, ahol a visszatemetett lövészárok vonalában még jól látszottak a kiszórt csontok.
Magyarok az amerikai polgárháborúban
A kötet címében szereplő városok közül jól tudjuk, hogy mi történt az Aradtól 25 kilométerre található Világosnál. Az USA Virginia államában található Appomatox pedig arról nevezetes, hogy itt írták alá 1865. április 9-én az amerikai polgárháború lezárását szentesítő okmányt.
Guppi a gangon
Ha verset olvasok, szeretem, ha a költő zenész is egyben, a vers pedig zene. A rímek, ritmusok, szavak dallama olyan számomra, mint egy jó koncert. A regényírótól pedig azt várom, hogy festő is legyen, elmém palettájára élénk színekkel fesse fel regényét, tiszta, jól kivehető és később is felidézhető, valósághű képekkel dolgozzon.
Aktuális számunk
Galéria
Október
