Paul Valérytől a vaudeville-ig
A trianoni békeszerződés hosszú időre meghatározta Magyarország és Franciaország kapcsolatát. Az 1925-ben indult Magyar Rádió műsorpolitikájában a magyarok tudatában akkor még élénken élő, a franciákkal szembeni „gyanakvás” volt az uralkodó gondolkodásmód éveken át. Ez abban nyilvánult meg, hogy nem, vagy csak alig hangzott el a budapesti stúdióból francia vonatkozású összeállítás, szemelvény, irodalmi mű vagy bármilyen, Franciaországgal kapcsolatos műsoranyag. De nem csak nálunk volt ez így!
Draguignani operett rab
A trianoni békediktátum okozta trauma sokáig éreztette hatását a magyar–francia kapcsolatokban. Az első világháborút lezáró, Magyarországot sújtó békeszerződés következtében hazánk elvesztette területének kétharmadát és lakosságának több mint felét. A magyar közvélemény egyértelműen Franciaországot, és különösen Clemenceau-t tette felelőssé mindezért, s csak nagyon csekély számban voltak azok, akik szerint Magyarország I. világháború előtti politikája is közrejátszhatott a megalázó új status quo létrejöttében. Nehéz dolguk volt azoknak, akik ezután a magyar–francia kulturális kapcsolatok javításán dolgoztak volna.
A mecénások kora
Hogy létezik korszerűtlen műpártolói tevékenység, azt éppen Bubryák Orsolya könyvének központi szereplője, Erdődy György (1680–1759) mecenatúrájának egy fontos szelete példázza a legjobban: a XVIII. század második negyedében, amikor a Vág menti Galgóc kastélyában kialakította az Erdődyek családtörténeti reprezentációjának központját, a legelőkelőbb magyar arisztokrata családok Stammburgjai már régen fennálltak. Az ősgalériákkal, gazdag kincstárral és a család nemesi származásának bizonyítékaiként szolgáló írott dokumentumokkal teli levéltárakkal „felszerelt” kastélyok gombamód szaporodtak a Magyar Királyság területén a XVII. században. Míg ezek közül a legtöbb még ma is látogatható, így a Thurzóké Árván, a Nádasdyaké Sárváron vagy az Esterházyaké Fraknón, addig a leromlott állapotú gal-góci kastély kapui zárva maradnak az érdeklődők előtt. A kastély gyűjteményeinek rekonstrukciója azonban a lehetőséget hozta el a művészettörténész szerző számára, hogy az Erdődy György által létrehozott hitbizományi kincstárból kiindulva göngyölítse fel a benne szereplő műtárgyak sorsát, és bemutassa az elődök korszerű műgyűjtői tevékenységét.
Az angol zeneinvázió kezdete
1964. április 4-én példátlan eset fordult elő: a Billboard híres 100-as listájának első 5 helyén csak Beatles-szám szerepelt. A Billboard amerikai zenei magazin Hot 100-as listája olyan etalon, amely a száz leghallgatottabb dalt szerepelteti (A 100 legforróbbat) műfajtól függetlenül. A Beatles sikeréhez hasonló azóta sem fordult elő, még csak megközelítőleg sem. A jelentősége pedig nem csupán kultúrtörténeti, azon túlmutat: lehetővé tette a brit zenei és kulturális invázió megindulását nemcsak Amerikába, hanem az egész világba egyaránt.
A nőgyűlölet kultúrtörténete
A nők az emberi kultúrák és társadalomtörténeti időszakok legtöbbjében értéktelenebb, sőt káros vonásokkal inkább felruházott lények, mint a férfiak, ezért ők nemcsak kevesebb joggal, életperspektívával rendelkeznek, hanem az agresszió célpontjai is. A nőgyűlölet Jack Holland, e kötet brit szerzője szerint a világ legrégibb előítélete. Ehhez minden társadalom és kultúra konkrét ideológiákat kapcsolt, amelyek a nők leértékelését, megkülönböztetését külön is indokolták. A szerző ezt a hosszú történetet próbálja követni.
Aktuális számunk
Galéria
Október
