Előfizetés a lapra
2018/11/22

Klímaváltozás, járványok, fertőzések

A hét kutatója, epdemiológia, interjú, járvány, klíma, klímaváltozás

Sok területen vizsgálták már az éghajlatváltozás következményeit, de a fertőzések, járványok terjedése eddig kevesebb figyelmet kapott. Ezt a témát kutatja Csima Zoltán epidemiológus, a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszékének munkatársa. Vele beszélgettünk a kutatások módszereiről, a kapott eredmények és előrejelzések megbízhatóságáról, és kitértünk arra is, milyen teendői vannak a szakmának és nekünk, hétköznapi embereknek a veszélyek megelőzése és kezelése érdekében.

2018/11/20

Klímaváltozás egy vödör vízben

A hét kutatója, fizika, interjú, klíma, klímaváltozás, légkör, oceanográfia

A világon elsőként vizsgálták laborban a klímaváltozást az ELTE Kármán Környezeti Áramlások Laboratóriumában, ahol egy 40 cm átmérőjű forgó hengerben több más oceanográfiai és légköri jelenséget is tudnak modellezni. Vincze Miklós fizikus, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport tagjaként vesz részt ezekben a kísérletekben. Kutatásai fontosságát jelzi, hogy nemrég Junior Prima díjat kapott eddigi munkáiért. Beszélgetésünkből kiderül, hogyan és milyen eredményeket lehet elérni nagyon bonyolultnak tűnő jelenségek vizsgálatában viszonylag egyszerű eszközökkel.

2018/01/18

A klímaváltozás ideológiai kérdés?

klímaváltozás, lélektani lelemények, pszichológia, társadalomtudomány

A klímaváltozás tudományos kérdés, mégis ideológiai kérdésként viselkedik: vannak, akik hisznek benne, és vannak, akik nem fogadják el – ez utóbbiak a klímaszkeptikusok. Az, hogy valaki elfogadja vagy elutasítja azt az állítást, hogy a klímaváltozás az okozója sok szélsőséges időjárási jelenségnek és az ezek miatt bekövetkező katasztrófáknak, heves indulatokat gerjeszt, és megosztja a társadalmat. A klímaszkepticizmusnak lélektani hatása is van: módosítja az emberek döntéseit, cselekvéseit, embertársaikhoz való viszonyát. Ráadásul az álláspontok, mint az ideológiai kérdések esetében mindig, hajlamosak megmerevedni: az emberek azokat az érveket, tényeket keresik és fogadják el, amelyek megfelelnek előzetesen kialakított nézeteiknek, az ezeknek ellentmondóakat viszont kerülik és indulatosan elutasítják.

776
2017/10/03

Pollenekkel a klímaváltozás nyomában

A hét kutatója, Balaton, interjú, klíma, klímaváltozás, paleo-ökológia, paleobotanika, pollen

Magyari Enikő biológus, a földtudományok akadémiai doktora, az ELTE főmunkatársa, az MTA tudományos tanácsadója kapta idén a Magyar Felfedező Nagydíjat az őskörnyezetet elemző-feltáró munkájáért, valamint a paleobotanikában és paleo-ökológiában tett nemzetközi jelentőségű felfedezéseiért. Az elismerést a Felfedezők Napján vehette át a szakember, aki a földtörténeti közelmúlt nyomait vizsgálja, ezen belül pedig főként a növénytakaró változásait tanulmányozza az éghajlatváltozások tükrében. A módszerek is sokrétűek, ezek közül a pollenek alkalmazásáról beszélgettünk.

753
2017/09/06

Rejtett összefüggések a klímaváltozással

klíma, klímaváltozás, légkör, meteorológia, ózon

Ismeretterjesztő filmekben és előadásokon, beszélgetésekben számtalan esetben felvetődik a kérdés, hogy az ózontartalom és az UV-sugárzás változásainak a klímaváltozás-e az okozója, vagy kapcsolatba hozhatók-e vele. Részletekbe menő magyarázat nélkül mind az igenlő, mind a nemleges válasz félrevezető azok számára, akik nem napi szinten foglalkoznak a témával. Cikkünk szerzője az Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium Távérzékelési Osztályának munkatársa, aki a legfrissebb hazai és nemzetközi mérési, adatelemzési és modellszámítási eredményeket bemutatva érzékelteti, miért nem létezik erre a kérdésre egyszerű válasz.

749
2017/08/28

Cseppkövekben a klímaváltozás

A hét kutatója, cseppkő, földtan, geológia, interjú, klíma, klímaváltozás

Hazánk cseppkövei nem csak turisztikai látványoságnak számítanak, hanem értékes információkat rejtenek a klímaváltozás vizsgálatához. Ezek kinyerése nem egyszerű, a barlangok átfogó vizsgálatától a cseppkövek több módszert alkalmazó elemzéséig terjed. Demény Attila akadémikus, az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet igazgatója nemrég tartotta akadémiai székfoglalóját a cseppkövek klímakutatási szerepéről. Ebből az alkalomból beszélgettünk arról, milyen eredményekre jutottak a Kárpát-medence éghajlatváltozásával kapcsolatban.

713
2017/04/12

A városi hősziget és az éghajlatváltozás

A hét kutatója, interjú, klímaváltozás, meteorológia, OTKA

A globális klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló hőhullámokat jelentős mértékben fokozzák a városok éghajlatra gyakorolt hatásai a nagy nyári hőségben. De a beépítettség a téli időszakban is jelentős hatással van a környezetre, így az ott élők életminőségére is. A Bolyai Ösztöndíjas Dezső Zsuzsanna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa ezeket a területeket kutatja az OTKA támogatásával.

647
2016/09/28

Perújrafelvétel

biológia, kihalás, klímaváltozás, környezet, mamut, megafauna, őslénytan

Sok tudós kegyelemdöfésként értékeli az ember szerepét a mamutok kihalásában. A „coup de grâce” modell (mely szó szerint kegyelemdöfést jelent) fő okként a környezeti hatásokat teszi felelőssé a mamutállományok drasztikus csökkenéséért a késő-pleisztocén végére, de hozzáteszi, hogy kis eséllyel talán – hangsúlyosan talán, és korántsem biztosan! – túlélték volna ezt a krízist, ha az ember nem vadászik rájuk.

641
2016/09/21

Tüskésbőrű koronatanúk

gerinctelen, Kárpát-medence, klímaváltozás, kövület, tenger, tüskésbőrű

A tengerparti nyaralás emlékét felidéző tengeri sünök, csillagok és társaik ökológiai jelentőségére az elmúlt két évtized tengerbiológiai kutatásai, valamint a fosszilis leletek vizsgálatai mutattak rá, miszerint kulcsszerepet töltenek be a világóceán ökoszisztémájában. Legtöbb képviselőjük érzékenyen reagál az élőhely és annak környezeti tényezőinek kisebb átalakulására is. Ebből adódóan az éghajlat változásának követésére is alkalmasak, így kutatásuk mind kiterjedtebbé válik, melyből mi magyarok is kivesszük a részünket. Hazánkban található ugyanis Európa egyik legnagyobb fosszilis leletanyaga a tüskésbőrűek rokonságából, melyek legnagyobbrészt az évmilliókkal ezelőtt hazánk helyén hullámzó tenger egykori lakói voltak.

467
2015/08/10

Béke Nobel-díjat érő klímavédelem

A hét kutatója, interjú, klímaváltozás, klímavédelem, környezetvédelem, Nobel-díj, ökológia

Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem (Central European University, CEU) professzora részt vesz a Kormányközi Klímavédelmi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) munkájában. Hét gyermek anyjaként élvonalbeli kutatást végez. Inter­disz­ciplináris kutatásának témája az éghajlatváltozás, és az energetikai rendszer átalakítása. A cél, hogy az épületek mélyfelújításával közel nulla energiafogyasztású házakat nyerjünk – ez hatékony eszköz az energiaszegénység elleni küzdelemben is.

325
2014/10/13

Klímaváltozás a szőlőben

A hét kutatója, élettelen természettudomány, interjú, klímaváltozás, meteorológia, OTKA

A klímaváltozást, illetve annak hatását sok mindenen le lehet mérni, így a szőlőtermesztésen és a bortermelésen is. Ennek kiderítését célozza egy új magyar kutatási program, amit az OTKA is támogat. Négy magyarországi borvidéken vizsgálják majd az összefüggéseket. Erről beszélgettünk az egyik legismertebb hazai éghajlatkutatóval, Mika Jánossal, aki a projekt vezetőjeként az Eszterházy Károly Főiskolát képviseli.

280
2014/08/13

Kísérlet a klímaváltozásról

A hét kutatója, biológia, interjú, klímaváltozás, ökológia

A globális felmelegedésről, várható hatásáról klímánkra, életünkre napról napra újabb hírek (és rémhírek) látnak napvilágot. Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa nemrégiben egy új kísérletet indított útjára a Duna–Tisza közén, Fülöpházán. Az ExDRain (Extreme Drought and Rain Manipulation Experiment) kísérlet avatója alkalmából a helyszínen beszélgettünk a kutatóval.