
Paul Valérytől a vaudeville-ig
A trianoni békeszerződés hosszú időre meghatározta Magyarország és Franciaország kapcsolatát. Az 1925-ben indult Magyar Rádió műsorpolitikájában a magyarok tudatában akkor még élénken élő, a franciákkal szembeni „gyanakvás” volt az uralkodó gondolkodásmód éveken át. Ez abban nyilvánult meg, hogy nem, vagy csak alig hangzott el a budapesti stúdióból francia vonatkozású összeállítás, szemelvény, irodalmi mű vagy bármilyen, Franciaországgal kapcsolatos műsoranyag. De nem csak nálunk volt ez így!

A XVII. századi magyar vers repertóriuma
Kutatócsoportunk immáron ötödik éve végez előmunkálatokat annak érdekében, hogy a régi magyar irodalom verses szövegei elérhetők legyenek a világhálón adatbázisba foglalva. Jelenleg a XVII. századi magyar nyelvű verses szövegek sok szempontú – internetes formában elérhető –nyilvántartásba vételén dolgozunk.

Asszonyi hősiesség a XVI-XIX. századi magyar irodalomban
Irodalmunkban és képzőművészetünkben a bátor, vitézszívű nők a magyar történelem tiszteletreméltó képviselőiként jelennek meg a kora újkortól kezdve. Miként szolgálták történeteik és képi ábrázolásaik az ismeretterjesztést, a példaadást, s a női öntudat és hivatástudat kialakítását?

A felső középosztály írónője
A XX. század eleji regényírás megújítói között fontos helyet foglal el az angol Virginai Woolf, eredeti nevén V. Stephen. Nevét sokan ismerik, alkotásait annál kevésbé. A most megjelent újabb (olvasmányos) életrajz talán több olvasót is arra késztethet, hogy a legnépszerűbb regényén, az Orlandón kívül a többit is megismerje.

Irodalom a köz javára
A nagy XIX. századi tudósok, gondolkodók közül Herman Ottó, Brassai Sámuel, Ponori Thewrewk Emil világosan érvelő, gyakran máig helyesnek mutatkozó álláspontot képviselő személyeknek mutatkoznak. Ám ahogy megyünk vissza az időben, egyre több ellentmondásos egyéniséggel, zavarba ejtő nézettel találkozhatunk. A XIX. század második felében Teleki Sándor hívta fel a figyelmet bizonyos embertípusok korszerűtlenné válására. (Teleki nemcsak Petőfivel, Kossuthtal és Bemmel állt kapcsolatban, de Victor Hugónak és Garibaldinak is barátja volt.)

Az emberlét paradoxona
Az idén Kossuth-díjjal elismert költőnek, Tornai Józsefnek a könyvhétre megjelent esszékötete immár a nyolcadik. Az esszé – e négy és fél évszázados műfaj – egyik hajdani művelője szerint „az agy gondolatainak szabad folyása”. Így hát a kötet arról ad képet, mi jár a szerző fejében, mi minden foglalkoztatja.