Előfizetés a lapra
754
2017/09/07

Magyar modell és a celebeszi ércbányászat

A hét kutatója, bányászat, földtudomány, interjú, modellezés

Albert Gáspár, az ELTE Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa munkatársaival egy szoftvert készített, amivel egy-egy területen a földkéreg mozgásait lehet modellezni. Először a Kárpát-medence egyes részeinek süllyedését, emelkedését, oldalirányú mozgásait térképezték fel. Ezután indonéziai adatokat tápláltak a modellbe, hogy megjósolják: hol érdemes réz és más fémek érceit keresni. A program szabadon hozzáférhető az interneten, így más kutatók is ki tudják elemezni az adataikat.

748
2017/08/28

Ahol a föld alatt is a víz az úr

bánya, bányászat, barlang, földtudomány, geológia, karszt

Kevés olyan hely van hazánkban, ahol még ma is „jó szerencsével” köszönnek egymásnak az emberek. A bányászok jellegzetes üdvözlése néhány évtizede még az iskolákban is dívott azokon a településeken, ahol a bányászat és az ehhez kapcsolódó szakmák jelentették a legfőbb megélhetést. A szívlapát és a csákány szögre akasztásával, a szalagok, kaparók, vitlák, marók és pajzsok leszerelésével egy meghatározó tevékenység kellékei kerültek múzeumokba vagy újrahasznosítás céljából külföldi bányákhoz. A hajdani aknákat vagy egyszerűen lezárták, bejáratukat lefalazták, vagy a bányaművelés megszűnésével karsztvíz árasztotta el vágataikat – persze ezek bejáratait is el kellett tömedékelni. Kivételek azonban itt is akadnak; olyan helyek, amelyeknél épp a visszatérő karsztvíz hasznosítása történik.

743
2017/08/25

Zélandia - az elsüllyedt kontinens

földtudomány, geológia, kontinens, Új-Zéland

Az Amerikai Geológiai Társaság folyóiratában néhány hete tanulmány jelent meg egy új kontinens, Zélandia létezéséről, alaposan felborzolva ezzel a nemzetközi tudományos életet. A hír megmozgatta a nem szakemberek fantáziáját is, felidézve bennük az egykori ókori kontinens, az elsüllyedt Atlantisz legendáját, mely évszázadokon át foglalkoztatta az embereket. Az Élet és Tudomány kétrészes cikkben járja körbe a kérdést, mélyen „beleásva” Új-Zéland és tágabb környezete földtörténeti múltjába.

722
2017/05/17

Az antropocén helye a földtörténeti időskálán

antropocén, ember, földtörténet, földtudomány, társadalom

A bolygónk arculatában az évmilliók során bekövetkezett – és cikkünk múlt heti, első részében ismertetett – változások drámai módon kihatottak az élővilág fejlődésére is. A paleontológusok öt nagy tömeges kihalási eseményt tartanak számon és további néhány kisebbet. Sokan azonban úgy vélik, hogy napjainkban egy újabb, jelentős kihalási esemény küszöbén állunk – vagy éppen már nyakig benne is vagyunk. Talán éppen ez a változás jelzi legszemléletesebben az antropocén kezdetét? Talán. Mint látni fogjuk, sok más lehetőséggel is számolhatunk.

718
2017/04/26

Az ember mint földtani tényező

antropocén, emberiség, Föld, földtudomány, korszak

Még soha nem élt egyszerre ennyi ember a Földön. Lassan nyolcmilliárdan vagyunk. A Homo sapiens jelenléte nélkül is folytonosan változó bolygónkon felgyorsult az élő és az élettelen természet átalakulása, erőforrásaink egy része véges. Az emberi tevékenységet – sok egyéb mellett – a fokozódó földhasználat, a csökkenő biodiverzitás, az emelkedő éves középhőmérséklet, az egyre magasabb tengerszint, a kilyukadó ózonpajzs és a fokozódó környezetszennyezés fémjelzi. A bioszféra, a hidroszféra és az atmoszféra változásai szoros kölcsönhatásban vannak, és ezekre a változásokra egyre gyorsuló ütemben hat maga az ember is. Sokan úgy vélik, hogy a változások már visszafordíthatatlanok, földtani léptékben mérve is jelentősek, és anélkül, hogy ezt korábban felismertük volna, már át is csúsztunk egy új földtörténeti korba, az ember korába. Kedves Olvasó! Isten hozta az antropocénben!

689
2017/01/05

3D-modell fotók százaiból

A hét kutatója, Debreceni Egyetem, drón, földtudomány, geoinformatika, interjú

Az eredetileg katonai céllal kifejlesztett drónok ma már beszivárogtak a civil szférába is. Szabó Gergely, a Debreceni Egyetem Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa izgalmas kutatása során háromdimenziós terepmodelleket alkot drónokkal készített képek alapján. Ezeken aztán méréseket lehet végezni – például egyszerűen meg lehet mondani egy kavicshalomban lévő anyag mennyiségét, vagy pontos térképeket szerkeszthetünk vele. Ugyanakkor nagyon komoly számítási kapacitás kell ahhoz, hogy több száz fotó alapján létrejöhessen a modell.

686
2017/01/05

Az ezerarcú békasó

ásvány, az év nyersanyaga, földtudomány, kőzet, perlit, Zemplén

Hazánk ásványkincsekben szegény, azonban a perlit – az "Év nyersanyaga 2016" címet elnyert vulkanikus eredetű kőzet – tekintetében nagyhatalomnak számít! A pálházi perlitbánya a nemzetközi perlittermelésnek mintegy 7 százalékát adja és ezzel az 5–6. helyet foglalja el, Európában pedig a világelső Görögország mellett a második legnagyobb perlittermelő.

681
2016/12/21

Szőlőtermesztés és tájszobrászat

Abasár, bor, földtudomány, Sár-hegy, szőlő, táj

A falvak, városok felett emelkedő szőlőhegy szinte megkoronázza településeinket. Ezen a téren a rendszerváltást követően Tokajban, Egerben, Villányban történtek a legnagyobb tájátalakítások, mégis, revitalizált szőlőhegyeink egyik legszebb példája az abasári Cibike-dűlő a Mátra tövében.

680
2016/12/21

Stadionokkal a városrészek megújulásáért

A hét kutatója, Debrecen, földtudomány, interjú, sportlétesítmény

Kozma Gábort, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara Földtudományi Intézetének igazgatóját és a Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék vezetőjét idén nyáron a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Áder János köztársasági elnök. Hogyan helyezik el az önkormányzatok a sportlétesítményeket? Hogyan változott mindez az idők során? Hogyan jelenik meg ez a városok marketingjében? Ezekről kérdeztük a kutatót.

670
2016/12/21

Holdrengések

árapály, fizika, földrengés, földtudomány, Hold, holdrengés, kőzet, planetológia, szeizmológia

A földrengések pusztító erejét sajnos nagyon jól ismerjük itt a Földön, gondoljunk csak a természeti jelenség okozta, legutóbbi olaszországi tragédiára. Az augusztus végén kipattant rengést több mint 1000 utórengés követte. Arról már bizonyára kevesebben hallottak, hogy a Holdon is vannak heves rengések: a földrengés etimológiája alapján holdrengések.

667
2016/12/14

Fehér sötétség

Antarktisz, Déli sark, földtudomány, jég, klíma

Ki ne szeretne végtelen hómezőkön, jéghegyek közt sétálni, totyogó pingvinek mellett? Nyáron, mikor a nap fénye szikrázik a fehér tájon és teljes csönd honol. Télen, mikor az örök éjszakában minden csillag egyesével látszik, vagy éppen a déli fény villódzik zöldesen. A hetedik kontinenst azonban nehéz megközelíteni és nehéz rajta életben maradni. Jelenleg kizárólag kutatócsoportok dolgoznak ott.

623
2016/07/19

Tűzhányók a semmi közepén

földtudomány, geológia, kína, Mandzsúria, tűzhányó, vulkán

Kína tűzhányói közül az egykori Mandzsúria területén található Wudalianchi-vulkánmezőn volt az egyik legfiatalabb kitörés alig 300 éve. A geoparkká minősített terület földtani értékei sok hasonlóságot mutatnak a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark értékeivel, mindkettő a monogenetikus vulkánmezők közé tartozik.

590
2016/05/06

Gellért-hegyi ásványvirágok

aragonit, ásvány, barlang, földtudomány, Gellért-hegy, geológia, kalcit

Budapestet sokszor nevezik a Barlangok Fővárosának is. Nem alaptalanul, hisz a budai dombok gyakorlatilag mindegyike tartalmaz kisebb-nagyobb üregeket, melyek közül a Gellért-hegy sem kivétel. Bár az üregek mérete itt általában kisebb a megszokottnál, mégis sok különlegességnek adnak otthont.

577
2016/04/27

Rejtőzködő vulkánmezők

Föld, földtudomány, Mongólia, vulkán, vulkanológia

Ha a térképre tekintünk, egyértelműen látható, hogy Belső-Mongólia minden olyan jelentősebb geológiai nagyszerkezeti egységtől távol esik, melyek általában a vulkanizmus kialakulásával hozhatók összefüggésbe. Több mint ezer kilométerre terül el a legközelebbi aktív lemezütközési fronttól: a Csendes-óceáni-lemeznek az Eurázsiai-lemez alá bukásához köthető, napjainkban is tevékeny vulkáni ívtől. Ez az aktív vulkánsor része a Csendes-óceáni tűzgyűrűnek, mely „izzásban tartja” Kamcsatka, a Kuril-szigetek, Japán vulkánjait, ám az alábukás nincs közvetlen hatással arra, hogy bárminemű vulkanizmus Belső-Mongóliában is kialakuljon. Mégis ez utóbbi terület egész sor vulkáni mezőnek ad otthont, melyekről a vulkanológusok nagy része is ritkán vagy talán soha nem hallott.

571
2016/03/30

Földrengések furcsaságai

cunami, földrengés, földtudomány, jelek, katasztrófa, szeizmológia

Tavaly december 7-én Tádzsikisztánt egy 6,8 erősségű rengés rázta meg közép-európai idő szerint 8:50-kor. Debrecenből az egyik gyógyszergyárból fél óra múlva megkeresték telefonon a budapesti Obszervatóriumot, hogy a nagy pontosságú laboratóriumi mérlegeik „szaladnak”. A tőlük 4000 kilométerre kipattant rengés felületi hullámai – elérve hazánkat – okozták a mérlegek kilengését!

536
2016/01/14

Magyarország geokémiai atlasza

A hét kutatója, atlasz, földtudomány, geokémia, interjú, Magyarország, OTKA

Magyarország geokémiai atlaszának összeállítása nem csak tudományos szempontból fontos. A talaj összetételének megismerése az ökológia, a biológia, a mezőgazdaság és a nyersanyagkutatás számára is hasznos, sőt áttételesen még az európai jog számára is szolgál tanulságokkal. Az atlasz összeállítása főként Fügedi Ubulnak, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársának köszönhető. Vele beszélgettünk a részletekről.

434
2015/05/15

Földrengéssorozotak, amelyek megrázták hazánkat

élettelen természettudomány, földrengés, földtudomány, geológia, Magyaroroszág, szeizmológia

Nógrád megyét és a Mátraalját 2013-óta többször is földrengések rázták meg. Többekben felmerült a kérdés: miért van ennyi érezhető rengés mostanában hazánkban? Rendesen nem is kellene, hogy legyenek? Netán ébredeznek a rég kihalt vulkánok?

427
2015/04/30

Az eltűnt Fok-folyó nyomában

Balaton, folyó, földtudomány, geográfia, Siófok, , történelem

Siófok csupán 300 éve létezik. A Balaton medrében egy kis szigeten, egy homokturzáson keletkezett, eleinte neve sem volt a településnek. Az 1700-as évek végén először Fok-Sió, majd az 1790-es évektől Sió-Fok volt a neve. A mai városközpont az ősi Fok-folyó tölcsértorkolatában fekszik. A terület beépítésére akkor kerülhetett sor, amikor ez a torkolat feltöltődött, a Balaton vízállása pedig emberi beavatkozás folytán drasztikusan lecsökkent

342
2014/11/03

Földtudományos forgatag

élettelen természettudomány, földtudomány, geológia, program, vásár

2014. november 8–9. 10.00–18.00 óra Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Díszterem 1143 Budapest, Stefánia út 14 A rendezvényen bemutatkoznak a földtudományi kutatással foglalkozó intézményeink, megismerkedhetnek ásványkincseinkkel, a klímaváltozás nyomaival a kőzetekben, a földtani veszélyforrásokkal, a földet vizsgáló geofizikusok különleges eszközeivel, a szénhidrogén-kutatás érdekességeivel.

341
2014/10/31

Aktív vulkánkutatás vulkáni aktivitás nélkül

A hét klutatója, élettelen természettudomány, földtudomány, interjú, OTKA, vulkán

Hazánk nem nevezhető vulkanológiai nagyhatalomnak, aminek egyik oka az lehet, hogy nincs működő vulkánunk. Ennek ellenére aktív kutatás zajlik térségünkben. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tagjai a Kárpát-medence területén végeznek világviszonylatban is újszerű és figyelemre méltó kutatásokat. Harangi Szabolccsal, a csoport vezetőjével a tudományos eredményeken kívül a vulkanológia társadalmi hasznosságáról beszélgettünk, és kitértünk arra is, hogy tűzhányóink felébredhetnek-e álmukból?

315
2014/10/03

A Bryce-kanyon szobrászműhelyében

Bryce-kanyon, Föld, földtudomány, geológia, kanyon, USA

Lélegzetelállító – ha egyetlen szóval kellene leírnunk a világ természeti csodái közé tartozó Bryce-kanyon Nemzeti Parkot, így jellemezhetnénk a fantasztikus alakzatok uralta tájnak az odalátogatóra gyakorolt hatását. A szél és a víz együttes munkája hatalmas amfiteátrumokat alkotott, amelyekben számtalan, a fizika törvényeit meghazudtolni látszó, karcsú sziklatű és mesébe illő kőalakzat dacol az idővel és a gravitációval.

273
2014/07/31

Geoinformatika - a Földön kívül is!

bolygókutatás, élettelen, földtudomány, geoinformatika, interjú, térinformatika

A geoinformatika vagy ismertebb nevén a térinformatika egyszerre tudomány, kutatási módszertan, technológiai alkalmazás és üzlet. Az alig néhány évtizedes múlttal rendelkező szakterület egyre gyorsabban fejlődik, egyre szélesebb körben használható, és már a hétköznapjainkba is begyűrűzött. Alkalmazásairól, lehetőségeiről és távlatairól Sik Andrással, az ELTE Térinformatikai Műhelyének vezetőjével beszélgettünk.