Előfizetés a lapra
702
2017/01/21

Miért éppen sejteken alapul a földi élet?

A hét kutatója, biológia, evolúció, interjú, Kitaibel, Kitaibel 2017

2016. december 9-én az egyik legrangosabb tudományos lap, a Science hasábjain jelent meg egy tanulmány, amelynek francia és japán kutatók mellett három magyar társszerzője is volt: Kun Ádám, Szilágyi András és Szathmáry Eörs. A cikkben egy olyan kutatásról számolnak be, amely során frappánsan kiegészítette egymást kísérletezés és modellezés. A kutatók bebizonyították, hogy az élet keletkezésének egyik lehetséges útja működik laboratóriumi körülmények között. Minderről Kun Ádámot kérdeztük egyik munkahelyén, az ELTE lágymányosi campusán.

698
2017/01/20

A rekeszizom sokkal idősebb, mint gondoltuk

evolúció, evolúcióbiológia, Kitaibel, Kitaibel 2017, rekeszizom

A rekeszizom eredete kevéssé ismert, dacára annak, hogy milyen perdöntő szerepet kapott a szárazföldi gerincesek evolúciója során. Most kutatók egy csoportja kihasználta a felkínálkozó lehetőséget, és elemezte az emlősszerű hüllők (Synapsidák) egyik legöregebb csoportjának paleobiológiáját és légzőszervrendszerét. Ez a csoport a Caseidae család, amely a perm elején jelent meg, és nagyjából a perm közepére (300–250 millió évvel ezelőtt) tűnt el az élet színpadáról.

639
2016/09/15

Testünkbe zárt evolúció

biológia, DNS, evolúció, genetika, interjú, májsejt, rák, Szeged, tumor

Az Eurostat legutóbbi adatai szerint 2013-ban az összes halálozás 26 százalékáért a rosszindulatú daganatok voltak a felelősek. Becslések szerint 15–20 év múlva csaknem megkétszereződik Európában a rákban elhunytak száma. Mátés Lajos, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetében, a Tumor Genom Kutató Csoport vezetőjeként 2011 óta foglalkozik génterápiás eljárások fejlesztésével és a rák kialakulásának genetikai okaival. A szegedi egyetemen diplomázott biológus hat év berlini kutatómunka után tért vissza a Tisza-parti városba, ahol immár az MTA Lendület programjának nyerteseként dolgozik.

627
2016/08/24

Evolúció a genomok szintjén

A hét kutatója, evolúció, genom, interjú, Lendület

Az utóbbi két évtizedben óriási mértékben felgyorsult a legkülönbözőbb élőlények genetikai tervrajzának megfejtése, a genomszekvenciák leolvasásának üteme. Ma már tízezernél is több szervezet genomja ismert. Mire lehet használni ezt a hatalmas adathalmazt? És hogyan függ össze mindez a rákkutatással? Erről beszélgettünk Szöllősi Gergely Jánossal, az ELTE Biofizikai Tanszékének kutatójával.

479
2015/09/17

Megalodon, az óriás fog

biológia, cápa, evolúció, fosszília, maradvány, megalodon, vízi ragadozó

Mai tudásunk szerint az Otodus (Megaselachus) megalodon volt a legnagyobb cápafaj: fogmaradványai alapján a kifejlett egyedek testhossza elérhette a 18 métert. Eszerint a ma élő legnagyobb cápa – egyben a legnagyobb ma élő hal –, a cetcápa méretében messze alulmarad a megalodonnal szemben, ráadásul előbbi békés planktonevő.

78
2013/12/03

A dmaniszi emberek átírják fajunk evolúcióját?

antropológia, evolúció, homo, koponya, történelem

A Zürichi Egyetem paleo­antro­pológusai grúz kollégáik közreműködésével egy korai ember teljesen ép koponyáját tárta fel a grúziai Dmaniszi városka közelében. Ez már az ötödik, ugyanazon helyen és időben élt népességhez tartozó ősmaradvány, így azok összességükben olyan páratlan leletegyüttest alkotnak, amely új perspektívába helyezi az emberi faj fejlődéstörténetét: a kutatók Science-ben megjelent következtetése szerint az emberelődök közel 2 millió évvel ezelőtt az eddig feltételezettnél kevesebb (valószínűleg egyetlen globálisan elterjedt) fajba tartozhattak, viszont a fajon belüli változatosságuk elérhette a mai emberét.