Előfizetés a lapra
787
2017/10/16

Ökológiai folyamatok térben és időben

A hét kutatója, biológia, interjú, ökológia, szukcesszió

A Magyar Tudományos Akadémia Budapesten lévő székházában májusban előadóülést tartottak két fiatal tudományterület, a természetvédelmi biológia és a restaurációs ökológia friss fejleményeiről és nemzetközi trendjeiről. A rendezvény után az egyik szervezővel, Tóthmérész Bélával beszélgettem a kutatásairól. A Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének tanszékvezető professzora, az MTA és a DE közös Biodiverzitás Kutatócsoportjának vezetője a rendszerváltás idején neves nyugati kutatóközpontokban dolgozott, ahol még az angol királynővel is találkozott.

768
2017/10/03

Az óriásvírusok titkos élete

biológia, DNS, élet, RNS, vírus

A vírusokat mindig is az élő és az élettelen határterületére helyezte a tudomány. Határozott bekategorizálás mindezidáig nem történt, már csak azért sem, mert magának az életnek sincs jól körülírt, pontos definíciója. Érvek és ellenérvek sokasága hangzott már el a vírusok élő mivoltával kapcsolatban, de ezek egyelőre úgy tűnik, kioltják egymást, hiszen határozott álláspont továbbra sincs.

765
2017/09/29

Madarat tolláról, darazsat fullánkjáról

biológia, darázs, méreg, rovar

Ismét itt a jó idő, és a rovarok egyre nagyobb egyedszámban jelennek meg a mindennapi életünkben. Né­­melyik hatlábút örömmel fo­gad­unk, de akadnak közöttük olyanok, amelyek számos bosszúságot okoznak jelenlétükkel. Fullánkjuk és fájdalmas szúrásuk miatt különösen igaz ez a darazsakra, akiket gyakran ér az a kritika, hogy nem csupán a méhek haszontalan rokonai, hanem ráadásként még kifejezetten károsak. Ezt a nem túl előnyös képet azonban jelentősen árnyalják a darazsak azon tulajdonságai, amelyek a laikus nagyközönség szemei elől gyakran rejtve maradnak. Pedig a darazsaknak is van mire büszkének lenniük, és bár a méhekkel összevetve a hasznosság emberléptékű versenyében alulmaradnak, mégsem tekinthetők teljesen haszontalannak.

751
2017/09/06

Czibebek, avagy töklincz

biológia, év madara, madár, Magyar Madártani Egyesület, ornitológia, tengelic

A tengelic a szavazatok 43,5 százalékával magabiztosan nyerte el 2017-re az Év madara címet, s ezzel először került magevő madár a figyelem középpontjába. Régen kedvelt kalitkamadár volt, szerencsére ez ma már tilos, hiszen hazánkban védett.

742
2017/08/25

A dohány mint modellnövény

A hét kutatója, agrár, agrártudomány, biológia, botanika, interjú, mezőgazdaság, növény

Barna Balázs hazánk egyik patinás, de többször átszervezett kutatóintézetében dolgozik: az MTA Agrártudományi Kutató­köz­pont (MTA ATK) Növényvédelmi Intézet professzora. Jelenleg a dohány mellett a lúdfűnek és a paprikanövényeknek kórokozókkal való kölcsönhatását vizsgálja.

740
2017/08/21

Tudomány a sodrásban

biológia, Duna, folyó, hal, hidraulika, vízmérnök

Egyre gyakrabban hallhatunk környezetvédelmi, a különböző élőlények megóvását és a biológiai sokféleség javítását célzó beruházásokról és projektekről. A vízi élőhelyek védelmét célzó munkák hazánkban az utóbbi néhány évtizedben kerültek igazán előtérbe. Az Európai Unióba való csatlakozást követően kiemelt hangsúlyt és anyagi támogatást is kaptak az ilyen jellegű törekvések, amik egyúttal komoly kötelezettségeket is maguk után vontak – ilyen például az EU Víz Keretirányelv és a Duna Stratégia.

739
2017/08/21

Őssejtekkel a daganatok ellen?

A hét kutatója, biológia, interjú, leukémia, orvosbiológia, őssejt

A csontvelő az emberi test fő vérképző szerve. Hibás működése esetén kevés lesz a véráramban a „hasznos” fehérvérsejt, viszont funkció nélküli daganatos sejtek szaporodnak fel – ezt nevezzük leukémiának. Német Katalin, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének kutatója azt vizsgálja, hogy egy bizonyos őssejttípus hogyan befolyásolja a daganatos sejtek szaporodását speciális szövettenyészetekben.

737
2017/08/17

Édesanyjáról nevezte el az új gombafajt

A hét kutatója, biológia, gomba, interjú, mikológia, pereszke

Rimóczi Imre tíz évesen csiperkét szeretett volna termeszteni az iskola pincéjében. Az akkor indult pálya során szinte végig gombákkal foglalkozott; ma már a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának (a volt Kertészeti Egyetem) professzor emeritusa. Az elmúlt évtizedekben igyekezett minél teljesebben feltárni, dokumentálni és publikálni Magyarország gombavilágát. Munkája során kollégáival együtt egy, a tudomány számára új fajra is rábukkant, amit pusztai lágypereszkének nevezett el.

707
2017/02/27

Elméletalapú ökológia

A hét kutatója, biológia, interjú, könyv, Oxford, ökológgia

2016-ban a világ egyik legnevesebb felsőoktatási intézményének, az Oxfordi Egyetemnek a kiadójánál jelent meg a Theory-based ecology: A Darwinian approach című tankönyv (magyarul: Elméletalapú ökológia: egy darwinista megközelítés). A kiadványnak erős elméleti váza van: Darwin elmélete alapján magyarázza az ökológiai folyamatokat. Hogyan készül egy ilyen mű? Pásztor Erzsébetet, az ELTE Genetikai Tanszék adjunktusát kérdeztem.

704
2017/01/21

Óriás kutyatej

biológia, botanika, fotó, Kitaibel, Kitaibel 2017, kutyatej, növény

A kutyatejféléknek (Euphorbia) mintegy 2000 faja ismert világszerte. Magyarországon mindössze két tucat fajuk fordul elő, közöttük akadnak szántóföldi gyomok és lápréti ritkaságok egyaránt, melyek általában alacsony termetűek, csak két fajuk magassága haladja meg az egy métert.

703
2017/01/21

A világ ugróvillás szemmel

biológia, Kitaibel, Kitaibel 2017, MTA TTK, pályázat, polarizáció, ugróvillás

Az ember számára érzékelhető vizuális környezet, habár rendkívül változatos, csak egy apró részhalmaza egy olyannyira gazdag világnak, amelyet el sem tudunk képzelni. Környezetünk számunkra láthatatlan elemeit sok élőlény képes érzékelni, így van ez a fény polarizációjával is. Az itt leírtakból ősi ízeltlábúak példáján megismerhetünk egy módszert, amelynek segítségével bepillantást nyerhetünk egy adott élőlény által érzékelt világba.

702
2017/01/21

Miért éppen sejteken alapul a földi élet?

A hét kutatója, biológia, evolúció, interjú, Kitaibel, Kitaibel 2017

2016. december 9-én az egyik legrangosabb tudományos lap, a Science hasábjain jelent meg egy tanulmány, amelynek francia és japán kutatók mellett három magyar társszerzője is volt: Kun Ádám, Szilágyi András és Szathmáry Eörs. A cikkben egy olyan kutatásról számolnak be, amely során frappánsan kiegészítette egymást kísérletezés és modellezés. A kutatók bebizonyították, hogy az élet keletkezésének egyik lehetséges útja működik laboratóriumi körülmények között. Minderről Kun Ádámot kérdeztük egyik munkahelyén, az ELTE lágymányosi campusán.

701
2017/01/21

Szibériai szürkebegy-invázió Európában

biológia, Európa, Kitaibel, Kitaibel 2017, madár, ornitológia, szürkebegy

A szibériai szürkebegy (Prunella montanella) magyar nevéhez hűen elsősorban Szibériában, annak is leginkább az északi, sarkkörön túli részén költ. Elterjedési területe nyugaton az Urál-hegységig, keleten pedig egészen Kamcsatkáig húzódik. Vonuló madár, a telet Északkelet-Kínában és Koreában tölti. A nyugati populációk vonulási iránya így erősen délkeleti irányultságú. Európa Oroszországon kívüli részeibe csak nagyon ritkán vetődik el. Az elmúlt 150 évből mindössze néhány adata ismert. Ezért is érte váratlanul a madarászokat a faj példa nélküli, szokatlanul erős európai beáramlása 2016 októberében. Egy hónap leforgása alatt több mint 200 madarat figyeltek meg!

700
2017/01/21

Ezer falu, város, határrész viseli a nevét

az év fája, biológia, botanika, fa, Kitaibel, Kitaibel 2017, mezei szil

Linné még egyetlen fajnak tekintette az összes európai szilt, ám a botanikusok már jó ideje felosztották a rokonságot, például hazánkban is három fajt különíthetünk el: a hegyi, a mezei és a vénic-szilt. 1999-ben a hegyi szilt választották az év fájának, s az idén ismét a nemzetség egy faját tüntették ki ezzel a megkülönböztetett figyelemmel.

694
2017/01/11

Új szerepben a C-vitamin

A hét kutatója, aszkorbát, biológia, interjú, Szeged, vitamin

Itt van az ősz, és itt van újra a C-vitamin szezonja. Az aszkorbátok nagyon hasznosak egészségünk megőrzése szempontjából, a növényekben pedig – egyebek mellett – a környezeti stressz-hatások kivédésében játszanak fontos szerepet. Tóth Szilvia Zita, az MTA SZBK Lendület Molekuláris Fotobioenergetikai Csoport vezetője szerint azonban sok kevésbé ismert funkciójuk is van. Bár még alapkutatásoknál tartanak, de vizsgálataik oda vezethetnek, hogy stressztűrőbb, magasabb vitamintartalmú növényeket lehetne nemesíteni, vagy akár az algaalapú hidrogéntermelés hatékonysága is növelhető lenne általuk.

693
2017/01/11

Denevérkutatók versenyben

biológia, denevér, emlős, Kitaibel, Magyar Természettudományi Múzeum, ökológia, taxonómia, vírus

A Magyar Természettudományi Múzeum hagyományosan a délkelet-ázsiai denevérfauna kutatásának élvonalába tartozik. 2015-től kezdve négy évig kutatásaikat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram is támogatja, így lehetőség nyílt a vizsgálatok kiterjesztésére, az eredmények közlésének intenzívebbé válására. A program két eleme a denevérek rendszertani kutatása, illetve a denevérekben található nagyszámú vírus diverzitásának felmérése. Cikkünkben egy kis ízelítőt adunk a denevértaxonómiai kutatások elmúlt években elért eredményeiről.

692
2017/01/11

Őszinte éhség

biológia, etológia, Kitaibel, madár, széncinege

A szülők hozzájárulása az utódok létrehozásában és felnevelésében sokszor egyenlőtlennek tűnik – például sok énekesmadárfajnál a tojó végzi a kotlás oroszlánrészét. Ilyenkor többnyire a hím szállít több-kevesebb eleséget a tojásokon ülő párjának, azonban ez nem minden esetben elegendő ahhoz, hogy a tojónak ne kelljen magának is élelem után néznie időnként. Kérdés, hogy vajon rá tudja-e venni a tojó valahogyan a párját, hogy több eleséghez jusson? És ha már így áll a helyzet, visszaél-e a helyzetével – vagyis a tojó éhség-szintje befolyásolja-e azt, hogy milyen intenzitással buzdítja a hímet etetésre?

691
2017/01/11

A lapos kékfutrinka

a hátlapon, biológia, fotó, futrinka, Kitaibel, rovar

A hazai futóbogarak jellegzetes képviselői a nagyfutrinkák, melyeknek 27 faja és számos alfaja él nálunk. Egyes fajaik csak az ország bizonyos részein, például a Soproni- vagy a Zempléni-hegységben fordulnak elő, míg mások nagyobb elterjedésűek, és a számukra alkalmas élőhelyeken országszerte megtalálhatók. Többnyire erdőlakók, kisebb hányaduk él nyílt gyepekben.

678
2016/12/21

Hamvában is hasznos

biológia, élettudomány, erdő, erdőkezelés, fa, gomba, holtfa, korhadás, ökológia

Az évszázados modellek szerint az európai és főként a skandináv erdők területén általánosan elterjedt volt a tiszta kezelés, vagyis hogy a művelés során eltávolították a holtfákat. Napjainkra fény derült rá, hogy az utóbbiak jelenléte milyen fontos: a szél és a természetes kidőlés után visszamaradt – és otthagyott – holtfa jóvoltából kellő mennyiségű élettér jöhet létre más fajok számára. Az idős és beteg fákkal kapcsolatban is le kell győznünk azt a téves emberközpontú felfogást, hogy jelenlétük alapvetően káros.

676
2016/12/21

Lélegezni zárt ajtó mögül?

biológia, csiga, kopoltyú, lélegzés, puhatestű, tüdő

Az ősi tengeri ízeltlábúak és puhatestűek erős külső burkokkal vették körül magukat, mely hathatós védelmet jelentett a ragadozók és az embert (puhatestűt) próbáló környezet, például az erős hullámzás ellen. A külső páncél a szárazföld meghódítása után is hasznosnak bizonyult, méghozzá nemcsak az ellenséggel, hanem a kiszáradással szemben is.

669
2016/12/14

Libanon hatlábúinak nyomában

biológia, bogár, cincér, expedíció, libanon, Magyar Természettudományi Múzeum, ökológia, rovar

A bejrúti repülőtér biztonsági emberei a bőröndök kinyitásakor értetlenül néznek. Ez meg mi? – kérdezik tört angolsággal a több kilós, fával töltött, átlátszó zacskókat bökdösve. Cincérlárvákkal fertőzött csüdfűágak – felelem, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Némi magyarázkodás és a kihozatali engedélyek ellenőrzése után már haladhatunk is tovább Budapest felé, és végre megnyugszom, nem fölöslegesen dolgoztunk két héten át az értékes gallyakért.

652
2016/10/06

Egy kirekesztett bennszülött

biológia, botanika, endemikus, növény, ökológia, üröm

A Kárpátok ölelésében, ebben a jól lehatárolt medencében azt gondolhatnánk, hogy hazánk mai területe növényföldrajzi szempontból egységes, holott a peremeken elér hozzánk a Nyugat-balkáni, az Alpesi és a Kárpáti Flóra­tartomány is. A Pannóniai Flórat­artomány viszont néhol jelentősen túlnyúlik mai országhatárunkon. Észak­nyugat felé például egészen Csehországig, míg délkeleten a Belgrád közelében fekvő Deliblátig húzódik. Bár a pannóniai bennszülött növények többsége hazánkban is megtalálható, akad olyan is, amely csak külhonban lelhető fel.

650
2016/10/06

Életmentő fénycsapdák

biológia, csapda, dunavirág, fényszennyezés, kérész, polarizáció, rovar

Késő nyári alkony a Dunánál. Fehér kérészek sora tűnik fel a víz felett, kezdődik a dunavirágzás. A szárnyas rovarok légtánca igazi kuriózum, kérészéletükre azonban egy közelmúltban felfedezett „fényes” probléma vet árnyékot: a kivilágított hidak összetett ökológiai fénycsapdaként működnek, e hatás csökkentésére azonban vannak erőfeszítések. Kutyaharapást szőrével, azaz a fénysorompó segíthet a dunavirágok védelmében.

649
2016/09/28

Újra gyönyörködhetünk a kék Dunában

A hét kutatója, alga, biológia, Duna, Duna-kutató Intézet, fitoplankton, interjú

Kiss Keve Tihamér, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének professzora 1978 őszén kezdte a Duna vizsgálatát, és azóta folyamatosan kutatja a folyóban lebegő apró növényi szervezeteket, a fitoplanktont. A mikroszkopikus algák segítenek abban, hogy nyomon kövessük vizeink minőségét – ezt az Európai Unió szabályozása is előírja. Míg a nyolcvanas években közepes volt a Duna vízminősége, ez azóta sokat javult a szennyvizek tisztítása nyomán.

647
2016/09/28

Perújrafelvétel

biológia, kihalás, klímaváltozás, környezet, mamut, megafauna, őslénytan

Sok tudós kegyelemdöfésként értékeli az ember szerepét a mamutok kihalásában. A „coup de grâce” modell (mely szó szerint kegyelemdöfést jelent) fő okként a környezeti hatásokat teszi felelőssé a mamutállományok drasztikus csökkenéséért a késő-pleisztocén végére, de hozzáteszi, hogy kis eséllyel talán – hangsúlyosan talán, és korántsem biztosan! – túlélték volna ezt a krízist, ha az ember nem vadászik rájuk.