Előfizetés a lapra
759
2017/09/21

Még mindig tartogat meglepetéseket az agy

A hét kutatója, agy, agykutatás, idegsejt, interjú, neurobiológia

Rendkívül izgalmas kutatói életpályát tudhat maga mögött Alpár Alán, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének docense, aki kollégáival nemrég feltárta, hogy mi a szerepe a rágcsálókban annak az idegsejttípusnak, amelyet korábban már az emberi agyban is sikerült azonosítaniuk. A felfedezés emberi gyógyításban betöltött szerepéről még korai lenne bármit is mondani, elképzelhető azonban, hogy valamilyen módon felhasználható lesz a neurodegenerációs kórképek terápiáinak továbbfejlesztésében.

730
2017/08/17

Léteznek már kiborgok?

A hét kutatója, agykutatás, C. elegans, interjú, kiborg, KOKI

Minden évben megrendezik az agykutatás nemzetközi hetét, a Brain Awareness Weeket – idén Budapesten március 17-én és 18-án kerül sor az eseménysorozatra az ELTE-n. A rendezvény középpontjában a játék és az agy kapcsolata áll majd. Az egyik hazai szervező, Balázsfi Diána az MTA támogatásával a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) útjára indított Rendszer-Neurobiológia Lendület Kutatócsoport munkatársaként dolgozik.

706
2017/02/15

Agykutatás Napjai

agy, agykutatás, Agykutatás Hete, program

Agykutatás Napjai Budapesten - minden érdeklődőt örömmel várnak az agykutatók és a szervezők!

578
2016/04/27

Az agyból kifelé haladva

A hét kutatója, agykutatás, élettudomány, idegrendszer, interjú, neuron

Agyunk tényleg üres lap, melyet megtölt a beérkező információ, vagy nem passzívan várjuk az eseményeket? Hogyan tanuljuk meg a testünket mozgatni? Mi mindebben a hippokampusz szerepe? Buzsáki Györgyöt, a NYU Neuroscience Institute kutatóját, az első Agy-díj nyertesét kérdeztük kutatásáról a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciáján tartott előadása kapcsán.

546
2016/02/16

Figyelem és gátlás az emberi agyban

A hét kutatója, agy, agykutatás, figyelem, fMR, interjú, MR

Agyunk többféle szűrőt használ arra, hogy a beérkező információrengetegből csak azt használja fel, ami éppen akkor a legfontosabb számunkra. Ha ezek a funkciók nem működnek, annak komoly következményei vannak. Ilyen például az öregedés során tapasztalható kognitív leépülés. Ezért is fontosak azok a kutatások, melyeket az OTKA támogatásával Vidnyánszky Zoltán agykutató és csoportja végez az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjában.

531
2016/01/06

Kúszó depolarizáció az agykéregben

agykutatás, agyvérzés, Alzheimer-kór, biológia, orvosbiológia, OTKA

tartozik. Nem olyan régen fedezték fel, hogy ilyenkor az agykéregben nemcsak pillanatnyi változások történnek, hanem folytatódnak, sőt kiterjednek, még nagyobb bajokat okozva. Farkas Eszter agykutató, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet munkatársa egy világviszonylatban is egyedülálló képalkotó rendszert dolgozott ki a változások felmérésére. Kutatásai reményt kelthetnek a stroke-osok számára, így méltán kapta meg nemrégiben a L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíját.

362
2014/12/10

Tengeribetegség az űrben

A hét kutatója, agykutatás, interjú, orvosbiológia, pszichológia, űrállomás, űrkutatás

A Nemzetközi Űrállomásra érkező űrhajósok teljesítményét erőteljesen lerontják a tengeribetegséghez hasonló tünetek. Magyar szakemberek világviszonylatban is jelentős kutatásokat végeznek a probléma hátterének megismerése érdekében. A Neurospat programban kognitív pszichológiai kísérleteket végeztek az asztronauták, melyet az MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetben dolgoztak ki. Balázs Lászlóval, a kísérlet koordinátorával az eredményekről beszélgettünk.

116
2014/01/23

Esszépályázat gondolkodók számára az idegrendszer és az agy működéséről

agy, agykutatás, idegrendszer, Magyar Idegtudományi Társaság, pályázat, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat

A külső és belső ingereket gyorsan feldolgozó, összehangolt mozgásválaszokat indító központi idegrendszer kifejlődése alapfeltétel volt a gyors helyváltoztatásra képes állati szervezetek kialakulásához. A szárazföldi gerincesek törzsfejlődése során ez a központi információ-feldolgozó és irányító rendszer minden szervnél gyorsabban fejlődött. Ez lehetővé tette a közvetlen test-válaszoknál bonyolultabb, tapasztalaton, emlékezeten, tanuláson alapuló reakció-rendszerek megjelenését, a magasabb szellemi működés kialakulását. A világot a közvetlen biológiai igényeken túl is megismerni kívánó és céltudatosan használni tudó szellemi aktivitás vezetett az emberi civilizáció kialakulásához és folyamatos fejlődéséhez. De vajon mennyit tudunk a fejlődést „végrehajtó” szerv, az agy felépítéséről és működéséről? Megérthetjük-e az emberi agy működését eszközként saját emberi agyunkat használva?