Előfizetés a lapra

Az emberlét paradoxona

irodalom, költészet, könyv, könyvtermés, társadalom

2013/12/03

Az idén Kossuth-díjjal elismert költőnek, Tornai Józsefnek a könyvhétre megjelent esszékötete immár a nyolcadik. Az esszé – e négy és fél évszázados műfaj – egyik hajdani művelője szerint „az agy gondolatainak szabad folyása”. Így hát a kötet arról ad képet, mi jár a szerző fejében, mi minden foglalkoztatja.

Az természetes, hogy az irodalom foglalkoztatja. A magyar irodalom, az elődök – mondjuk Berzsenyitől Weöresig vagy Vörösmartitól Illyésig, nem feledve a mesterének vallott Szabó Lőrincet – és a kortársak is. „Pannonia istennő költői”, ahogy egy fejezetcím mondja. Ám nemcsak magyar költők, hiszen számtalan verset fordított, s elgondolkoztató, amit a műfordításról ír: szerinte az voltaképpen újraköltés más nyelven. Hogy is lehetne más, ha egy nyelvterület közegében született érzésvilág kifejezését kell megszólaltatni a más nyelv és életkörnyezet szülöttének? 

 Több esszében is olvashatunk érdekes meglátásokat, elemzéseket a költészetről. Közülük az „Egy jelző metafizikája” két évszázad verseiben a „bús” jelző hangulati jelentésváltozása – vagy inkább jelentésének versbeli hangulatfordulása kapcsán gondolkoztat el a korhangulat vagy életérzés változásairól.

 A szavak mágiája és egyáltalán a nyelv, mindenekelőtt a magyar nyelv vissza-visszatérő tárgya esszéinek. Úgy is, mint a költők eszköze, de úgy is, mint egy népet meghatározó, egyesítő ősi örökség: együtt a népdal útján a mitikus örökségből modern csodákat fakasztó zenével. S innen ered nyelvvédő és – amire a kötet címe utal – az „esztétikai nihilizmus” elleni indulata a piac lovagolta divat tömegcikkei iránt.

 Mindeközben a miért és mivégre izgatja: az ellentétekkel és ellentmondásokkal teli mai és történelmi társadalmi jelenségek, eszmék – az emberlét paradoxona. Vagy az emberi agyé – ész és ösztönös érzésvilág kontrasztja? Tornai József, szabadgondolkodónak vallva magát, a rációt, az értelmet keresi, miközben a dunaharaszti csatornán túli kedvenc kiserdőben sátrazva érezné legjobban magát még ma is. Úgy tetszik, ez a paradox létérzet a forrásvidéke versei szürrealista képeinek is.

(Az esztétikai nihilizmus. Gondolat Kiadó, 2013, 312 oldal, 3 000 forint)

N. F.

2013/46