Előfizetés a lapra

A világ első mikrobiológiai állatkertje

Amszterdam, biológia, Micropia, mikrobiológia, múzeum

2015/04/17

2014 szeptemberében Maxima királynő vezette a Micropia – a világ első mikroorganizmusokkal kapcsolatos múzeuma – megnyitó ceremóniáját Amszterdamban. A különleges múzeumot az Artis Royal Zoo közvetlen szomszédságában alakították ki 12 év előkészület után. A tervezésben és kivitelezésben több kutatóintézet, egyetem, vállalat vett részt. A szerepet vállaló mikrobiológusok, múzeológusok, világítástechnikusok, belsőépítészek, kiállításszervezők és mikroszkópos fotózással foglalkozó szakemberek elé különleges kihívást állított a feladat: élő mikroorganizmusokat látványosan és egyben biztonságosan bemutatni úgy, hogy a mikroorganizmusok életben tartásához ne legyen szükség nagyszámú alkalmazottra.

A Micropia nemcsak múzeum, hanem tudományos platformként is funkcionál. A láttatás és tapasztalat a múzeum lényege, a látogató és a mikrobák közötti (legtöbbször pozitív) kapcsolatra koncentrálva. A múzeum felkelti az érdeklődést mikroorganizmusok iránt, egyúttal kapcsolatot épít a széles közönség és tudomány között – akár tapasztaltabb szakember, akár fiatal amatőr a látogató.

 A múzeum ötlete az amszterdami Artis Royal Zoo igazgatójától, Haig Balian-tól származik: „Az állatkertek általában a természet egy kis részét mutatják meg, nevezetesen a nagyobb állatokat. Ma, itt, mi a mikro-természetet akarjuk láthatóvá tenni.” Balian szerint a mikrobák mindennapi életünkben betöltött szerepét folyamatosan alábecsüljük, amióta a holland Antoine van Leeuwenhoek megfigyelte először őket a XVII. században. A mikroorganizmusok a földi élővilág legnagyobb számú képviselői: az élő anyag mennyiségének kétharmada tartozik ide. „A mikrobák – baktériumok, gombák, vírusok és algák – gyakran okoznak betegségeket, de egyúttal nélkülözhetetlenek az egészségünkhöz, alapvető és növekvő a jelentőségük az emberiség és a Föld jövője szempontjából” – mondta Balian. „Ha a mikrobiológia tudományát homály fedi és csak néhány szakember számára elérhető, az érdeklődés soha nem fog növekedni. Meg akarjuk mutatni, hogy a természetben minden mindennel összefügg, és hogy a mikrobák mennyire alapvetőek ezekben a kapcsolatokban.”

 Mindenütt vannak mikrobák. Ezért van szükség mikrobiológusokra minden területen: többek között az egészségügyben, mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, gyógyszergyártásban vagy akár a bányászatban. Mikrobákat használunk új antibiotikumok kifejlesztésére, mezőgazdasági terméshozamok növelésére, bioüzemanyagok gyártására és szennyvízkezelésre. A légkör oxigéntartalmának fele az óceánokban élő mikroalgáktól származik, gombák és baktériumok alakítják át az elpusztult állatokat és növényeket új nyersanyagokká, míg az emésztőrendszer baktériumai alapvetően szükségesek az emésztéshez.

 Minden felnőtt ember 1,5 kilogramm mikrobát hordoz a testében, illetve a testfelületén. Ez mintegy 100 trillió élőlény, 14000-szer több, mint ahány ember él a földön. „Tudja-e, hogy például az ön szájában 700 mikrobafaj él? Vagy hogy a lábán 80 fajta gomba? Vagy hogy a mobiltelefonja minden négyzetcentiméterén 25000 baktérium van?” – kérdezte a riportert Balian.

 A múzeum interaktív szkennere megmutatja a látogatónak, hogy mennyi mikroba él a testében, az emésztőrendszerében, a bőrfelületén, szájában, orrában, hónaljában vagy a talpán. A vállalkozóbb látogató párok a „Kiss-o-Meter” (csókmérő) segítségével megtudhatják, hogy egy csók közben mennyi mikroorganizmus „cserél gazdát”. A múzeum nagy része úgy néz ki, mint egy laboratórium egy sor mikroszkóppal, a látnivalókat óriási kivetítőképernyőkön jelenítve meg. A látogatók speciális, kifejezetten a Micropia számára készített 3D-mikroszkóp segítségével figyelhetik meg, ahogyan a különféle mikroorganizmusok a Petri-csészéken vagy a kémcsövekben szaporodnak, vagy megcsodálhatja a hírhedt Ebola-vírus óriás makettjét. Az egyik lift plafonján az óriásképernyő egy emberi szemre közelít rá, megmutatva az apró atkákat a szempillákon. Aztán a kamera továbbnagyítja a képet, láttatva az atkán élő baktériumokat, utána egy vírust a baktériumon. „Egy biztos – mondta Balian – aki itt járt, már soha nem fogja ugyanúgy látni saját magát és a világot mint korábban.”

BALOGH ISTVÁN

2015/10