Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2014/10/18

Bonyodalmas ezredvég

régészet, rézkor, társadalomtudomány, történelem

Természetesen nem a mostani, hanem a Krisztus születése előtti negyedik. Igaz, akkor nem volt két világháború az ezredvég előtt, ám a nagy változások, népmozgások megváltoztatták térségünk évezredes nyugalmát. Gondolatban visszautazunk a középső rézkor végére, amikor a Dunától nyugatra a Balaton-Lasinja kultúra emberei éldegéltek, keletre pedig a késői Bodrogkeresztúri kultúra előkelői hadonásztak hatalmas rézcsákányaikkal.

Mire észrevették magukat, jókora változások történtek. Úgy tűnik, nyugatról, talán a Dévényi kapun a nyugat-európai tűzdelt-szalagdíszes kultúra csoportjai szivárogtak be, keletről a kurgán-kultúra hordozóinak első hulláma érkezett, délről pedig kis-ázsiai betolakodók hozták koruk legfrissebb vívmányait.

A Budakalászi kocsimodell

 A változás biztos jelei a sebtében elrejtett hatalmi jelvények, aranylemezek, amelyek évezredek múltán kerültek újra napvilágra. Egykori birtokosaik feltehetőleg elmenekültek vagy elestek, ezt már soha nem tudjuk meg. A nyugati és keleti jövevényekről a következő részben majd részletesebben szólok, most az egész medencét megszálló déli bevándorlókról írok.

 Amikor még egyetemista voltam a múlt század közepén, nagy viták folytak területünk őskorának relatív időrendjéről. (Az abszolút időrend naptári éveket próbál meghatározni, a relatív pedig régészeti kultúrák egymáshoz való viszonyát.) Monográfiák születtek, majd egyik hétről a másikra elavultak, mi, egykori jámbor szemlélők kapkodtuk a fejünket, mígnem egyik különösen szerencsés, nagy tudású kollégánk, Kalicz Nándor jóvoltából minden a helyére került. Rábukkant ugyanis egy olyan lelőhelyre, ahol a három nagy rézkori kultúra: a Tiszapolgári, a Bodrogszerdahelyi és a Péceli kultúra települése egymás fölött őrződött meg. Az időrenddel tehát megbékültek a harcos felek. Hátra volt még az eredet kérdése. Professzorunk úgy vélte, tipológiai szemmel nézve helyi eredetű.

Késő rézkori kerámialeletek

 Ám a bomba robbant, amikor Kalicz Ózd mellett olyan sírokat talált, amelyek urnái, és kísérő edényei anatóliai párhuzamokat idéztek. Ezek a síredények inkább valamilyen halálmadárra emlékeztetnek, a hamvakat a képzelt madár tarkótájékán levő lyukon helyezhették bele, s a lélek ugyanezen a lyukon keresztül kelhetett útra és térhetett vissza az urnába, ha akart.

 Különleges leletek Alsónémediből azok a szarvasmarha-csontvázak, melyek faránál emberpár csontjai feküdtek. Többen úgy véljük, a halottakat taligára fektették, és a vontató ökrökkel együtt hantolták el.

Idoltöredék (Balaton-Lasinja kultúra)

Megkímélem az olvasót a sokféle al-, fő- és mellékcsoport névözönétől, maradjunk annyiban, hogy a hivatalos nevén Baden-Péceli kultúra Kis-Ázsiából érkezett csoportjai a Kr. e. 4. évezred utolsó negyedében megszállták a Kárpát-medencét. Halottaikat kuporított helyzetben temették el, de az időszak vége felé áttértek a hamvasztásra. Sírjaik megjelölésére ritkán kősztéléket állítottak, akinek erre nem tellett, talán kopjafát állított.

 Edényeik túlnyomó része eltér a korábban megismertektől, kétosztatú tálak, magasfülű mericék, hordócskák jellemzők. Ékszereik: réz karperecek, ritkán rézdiadém.

 Európában az eddigi ismereteink alapján ők használtak először barmok vontatta négykerekű taligát. A Budakalászon lelt cserépmodellt neves régészünk, Soproni Sándor első örömében nevezte kocsinak, mely aztán rajta is ragadt. Ő is tudta, hogy a későközépkori kocsi más, mint a tömör kerekű taliga.

 A kultúra korát Kr. e 3600 és Kr. e. 3000 közé feltételezik. Az őket követő új jövevények már a korai bronzkor hírnökei.

 TROGMAYER OTTÓ

 

332
2014/10/16

Angyal a szobában

csönd, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom, társalgás

„Angyal szállt át a szobán”, szokták mondani, ha egy társaságban a beszélgetők hirtelen elhallgatnak. Ez a kellemes hangulatú kifejezés azonban korántsem tükrözi azt az érzést, amit a társaság tagjai ilyenkor átélnek, a beszélgetés közben beálló csönd ugyanis rendkívül zavaró tud lenni. De vajon miért érezzük kínosnak a beszélgetést megszakító csöndet?

331
2014/10/15

Az agy mikroanatómiája

agy, biológia, idegrendszer, neuron, orvosbiológia, OTKA

Az emberi agy közel 85 milliárd neuront tartalmaz, de a kutatásokhoz használt modellállatok, az egér vagy a patkány agyában is közel 100 millió neuron található. Az emlős agy működése alapvetően ezen idegsejtek szinaptikus kapcsolatára épül. Az idegsejtek számát jóval meghaladja a közöttük kialakuló kapcsolatok mennyisége: az agy fejlettségének függvényében akár 10ˇ211–10ˇ14-en számú kapcsolat is található az idegsejtek között.

329
2014/10/15

Gyermekbántalmazás

adatok és tények, gyerek, gyerekbántalmazás, statisztika, társadalom

„A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” (WHO)

328
2014/10/15

A talajnedvesség az időjárást is befolyásolja

A hét kutatója, agrártudomány, élettelen, élő, időjárás, interjú, meteorológia, OTKA, talaj

Az időjárást nagyon sok minden befolyásolja – ezért is olyan nehéz előre jelezni. De vajon megváltoztatja-e a helyi időjárást például az, hogy milyen a terület mezőgazdasági hasznosítása? Rajkai Kálmán a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetében dolgozik immár negyven éve. A talajról, a talaj szemcseösszetételéről, az időjárásról és a növények vízfelvételéről kérdeztük.

327
2014/10/14

Kivégzés Marseille-ben

jugoszláv, Marseille, merénylet, történelem

1934. október 9-én, egy borongós, enyhe őszi napon a Dubrobvnik nevű cirkáló komótosan siklott a fellobogózott marseille-i dokkok felé. Az emberek a parton tolongva várták, hogy szemtanúi legyenek a jugoszláv király, I. Sándor váratlan franciaországi látogatásának. A gondterhelt uralkodó az óriási tömeg láttán odafordult szárnysegédjéhez, és baljós hangon jegyezte meg: „Ha ezt a napot élve megúszom, akkor biztosan száz évig élek”.

326
2014/10/13

Mit mutat a leheletünk?

biológia, feromon, kilégzés, orvosbiológia, OTKA, terhesség

Orvosi értelemben a terhesség egy olyan különleges állapot, mely során a női szervezet egy vagy több utódot hord ki, és ez alatt jelentősen megváltoznak az élettani folyamatai. Az anyai test alkalmazkodik ahhoz a változáshoz, melyet egy számára félig idegen másik szervezet jelenléte jelent. Milyen következtetések vonhatók le ebben a különleges állapotban – az anya által kilélegzett levegőből?

325
2014/10/13

Klímaváltozás a szőlőben

A hét kutatója, élettelen természettudomány, interjú, klímaváltozás, meteorológia, OTKA

A klímaváltozást, illetve annak hatását sok mindenen le lehet mérni, így a szőlőtermesztésen és a bortermelésen is. Ennek kiderítését célozza egy új magyar kutatási program, amit az OTKA is támogat. Négy magyarországi borvidéken vizsgálják majd az összefüggéseket. Erről beszélgettünk az egyik legismertebb hazai éghajlatkutatóval, Mika Jánossal, aki a projekt vezetőjeként az Eszterházy Károly Főiskolát képviseli.

324
2014/10/09

Megelőző csapás

áldozat, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom

A legjobb védekezés a támadás – tartja a közmondás, és a nagypolitikában időről időre látni is lehet ennek az elvnek az alkalmazását. A megelőző csapás azonban mindig kétélű fegyver, mivel alkalmazójának is szükségszerűen veszteséget jelent, és ha katonai fellépésről van szó, nemcsak anyagi ráfordítás, hanem emberáldozat is lehet a következménye. S éppen ez az áldozatvállalási hajlandóság jelzi, hogy milyen erős félelem, fenyegetettségérzés áll a megelőző csapások hátterében: inkább vállaljuk a biztos veszteséget, csak hogy ártalmatlanná tehessünk valakit, akitől rettegünk, mert esetleg szándékában áll, hogy súlyos károkat okozzon nekünk. Vajon ez a fajta gyanakvás jelen van személyközi kapcsolatainkban is? Mennyire vagyunk készek arra, hogy a mindennapokban is megelőző csapásokkal védjük magunkat?

323
2014/10/09

Merre tart a magyar űripar?

A hét kutatója, élettelen természettudomány, interjú, technika, űrállomás, űripar, űrkutatás

Folynak a tárgyalások Magyarország csatlakozásáról az Európai Űrügynökséghez. Az ESA egyik legfontosabb szakmai feltétele, hogy megfelelő szintű űriparunk legyen. Sokak számára meglepő lehet, hogy hazánkban egyáltalán létezik ilyen iparág, pedig egyik vezető képviselője, a BHE Bonn Hungary, számos egyedi eszközt gyárt és szállít a világ különböző területeire. Solymosi János űrtechnológiai igazgatóval a magyar űripar helyzetéről és lehetőségeiről beszélgettünk.