Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2016/05/25

A perfekcionizmus csapdája

döntés, lélektani lelemények, perfekcionizmus, pszichológia, társadalomtudomány

A perfekcionistákra, vagyis az elszántan tökéletességre törekvő emberekre az jellemző, hogy rendkívül magas követelményeket állítanak maguk elé, és nem elégszenek meg az elérhető legjobbtól akár csak egy kicsit is elmaradó teljesítménnyel. Az általuk támasztott követelmények általában magasabbak, mint amilyenre egy-egy helyzetben szükség van, ám a perfekcionisták hajlandók többletenergiát belefektetni abba, hogy elkerüljék a hibázást.

 

   Isten tervez... (SZŰCS ÉDUA RAJZA)

Mindebből azt gondolhatnánk, hogy a tökéletességre törekvés mindig kimagasló eredményeket hoz. Ez azonban különös módon nincsen így, mégpedig jórészt a perfekcionizmus árnyoldala, a fekete-fehér gondolkodás miatt. A perfekcionisták szemében ha valami nem sikerül tökéletesen, akkor az kudarc, a dolgok vagy jók vagy rosszak – mintha a két véglet között nem is léteznének fokozatok. Ez pedig eléggé célszerűtlen szemléletmód…

 Xin He, a University of Central Florida munkatársa arra volt kíváncsi, hogy a perfekcionizmus hogyan függ össze a fogyasztói döntések színvonalával. Egy kísérletében, melyről a Journal of Consumer Psychology című folyóiratban számolt be, 207 egyetemistát arra kért, több lehetőség közül válasszák ki, melyik albérlet volna a legelőnyösebb számukra. A résztvevőket három csoportba osztották aszerint, hogy kinek mennyire nehéz választási helyzettel kellett szembenéznie. A könnyű választási helyzetben a diákok három lakás közül választhattak úgy, hogy minden lakást három tulajdonság szerint jellemeztek. A közepesen nehéz döntési helyzetben hat lakás hatféle tulajdonságáról volt szó, a nagyon nehéz döntési helyzetben pedig 12 lakást mutattak be kilenc szempont szerint. A szempontok között szerepelt például az alapterület, az egyetemtől való távolság, a zajszint és a bútorzat minősége. A diákoknak a lakás minden jellemzőjéről meg kellett állapítaniuk, hogy az számukra mennyire fontos. Ezek után a kutatók számítógépes programmal – annak ismeretében, hogy egy-egy szempont mennyire fontos egy személy számára, és tudva, hogy az adott lakások milyen szinten állnak a különféle szempontok szerint – ki tudták kalkulálni, hogy a lakások mennyire felelnek meg egy-egy válaszadó igényeinek, kiválasztásuk mennyire áll közel az ideális fogyasztói döntéshez. Az albérletek rangsorát azonban 12 lakás és 9 szempont esetén fejben nagyon nehéz felállítani! Xin He felmérte, hogy a válaszadókra mennyire jellemző a perfekcionizmus, és megnézte, melyik albérletet választották, mennyire jó fogyasztói döntést hoztak. Az egyszerű helyzetben (a 3 lakás közüli választáskor) nem volt különbség a válaszadók között. A közepes nehézségi szintnél jelentkezett a perfekcionisták előnye: többletenergiát fektettek be a mérlegelésbe, és ennek köszönhetően az ideálishoz sokkal közelebb álló döntést hoztak, mint azok, akikre nem volt annyira jellemző a tökéletességre törekvés. Ám a 12 lakásos helyzetben érdekes jelenség volt tapasztalható: a perfekcionisták döntéseinek minősége visszaesett, és jóval elmaradt a többi diák teljesítménye mögött. Xin He szerint az történt, hogy a perfekcionisták, amikor látták, hogy olyan nehéz feladatról van szó, amelyben a tökéletességet szinte lehetetlen elérni, egyszerűen lemondtak az egészről. Ha nem lehet tökéletesen teljesíteni, akkor már teljesen mindegy, úgyis kudarc az egész – gondolhatták. A nem perfekcionisták viszont, akiknek a számára nemcsak két véglet létezik, nem adták fel, és ha nem is találták meg az ideális megoldást, egy viszonylag jó választás mellett kötöttek ki. A perfekcionizmus tehát könnyen visszaüthet – az életben nem a tökéletességre törekvés a tökéletes hozzáállás.

MANNHARDT ANDRÁS

596
2016/05/25

Leporolt jégmagok

A hét kutatója, Grönland, interjú, jégkorszak, lösz, meteorológia, por

Újvári Gábor, az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet kutatójának eredményei szerint Európából is juthatott poranyag Grönlandra az utolsó eljegesedési maximum idején, azaz körülbelül 26–19 ezer évvel ezelőtt. A porminták vizsgálata révén érthetőbbé válhat az északi félteke légköri cirkulációja, pontosíthatók az említett időszak idejére kidolgozott légköri modellek is. A kutatásokat az OTKA is támogatta.

595
2016/05/25

Fővárosunk halai

biológia, budapest, film, hal, hidrobiológia, idegenhonos, őshonos, természetfilm

Ha Budapesten megkérdeznénk a járókelőket, tudják-e, mi az a lápi póc, réti csík, fenékjáró küllő, tüskés pikó, valószínűleg tanácstalanul széttárnák kezüket. Szendőfi Balázs természetfilmjéből nemcsak e szerzetek kilétére derül fény, hanem arra is, hogy hol, milyen élőhelyen bukkanhatunk rájuk akár magunk is.

594
2016/05/23

Pályázat Juhari Zsuzsanna-díjra

blog, internet, ismeretterjesztő, pályázat, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Tudományos Újságírók Klubja

A Tudományos Újságírók Klubja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal közösen pályázatot hirdet az Élet és Tudomány egykori szerkesztője, Juhari Zsuzsanna emlékére. A pályázatra a tudományt népszerűsítő, ismeretterjesztő blogok nevezését várjuk.

593
2016/05/12

Keresztény alapok

ásatás, Bonyhád, gótika, keresztény, régészet, templom, történelem

A „Völgység fővárosának” is nevezett Bonyhád középkori templomának falai a közelmúltban a dombok aljában futó 6. számú főút mellett egy csomópont építése során kerültek elő. A templomot a török lerombolta, majd a rommezőt hamarosan a nyári zivatarok során a hegyről lezúduló vastag lösziszap rétegek fedték el. Így azok az 1560 körüli pusztulás állapotában, szinte páratlan módon érintetlen, zárt egységben, mintegy időkapszulát őrizték meg számunkra a „völgységi Pompei” gótikus templomát.

592
2016/05/12

Sötét gyanúsítottak a CERN-ben

A hét kutatója, CERN, fizika, interjú, részecskefizika, sötét anyag

A galaxisokat egyben tartó sötét anyag és sötét energia részecskeszintű leírása, felfedezése még várat magára – bár lehet, hogy nem sokáig. Ahogy arról tavaly decemberi utolsó számunkban hírt adtunk, Krasznahorkay Attila, az Atomki Tandetron gyorsítót működtető egységének vezetője nemrégiben olyan esemény-többletet talált, ami a gyanú szerint sötét anyag jelenlétére utalhat. De van egyfajta „gyanúsítottja” a CERN CMS kísérletében részt vevő Karancsi János csoportjának is.

591
2016/05/09

Az elveszett tizenkettő

állat, biológia, emlős, Kárpát-medence, kihalás, történelem

Napjainkban mind többet hallhatunk veszélyeztetett fajokról, melyeket a kihalás réme fenyeget. Vajon az ilyen szempontból közismertebb trópusokon kívül milyen mértékű átalakulások zajlottak közvetlen környezetünkben a nem is oly régmúltban? A következőkben annak járunk utána, milyen emlősfajok tűntek el a Kárpát-medencéből a földtörténet legutóbbi időszakában.

590
2016/05/06

Gellért-hegyi ásványvirágok

aragonit, ásvány, barlang, földtudomány, Gellért-hegy, geológia, kalcit

Budapestet sokszor nevezik a Barlangok Fővárosának is. Nem alaptalanul, hisz a budai dombok gyakorlatilag mindegyike tartalmaz kisebb-nagyobb üregeket, melyek közül a Gellért-hegy sem kivétel. Bár az üregek mérete itt általában kisebb a megszokottnál, mégis sok különlegességnek adnak otthont.

589
2016/05/06

Dönteni emberi dolog

döntés, idősek otthona, időskor, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia

Az idősek otthonában élők nagy része valamiféle szükségszerűségnek engedve költözött be az otthonba. Vagy közös családi döntés vezetett ide, mert nem volt már lehetőség arra, hogy az idős személy korábbi környezetében folytassa az életét, vagy pedig egészségügyi okokból kellett ezt a megoldást választani. Az otthonba való beköltözés szükségszerűen a személyes autonómia csökkenésével jár: az ember sokkal kevesebb dologról dönthet önállóan, mint ahogyan azt addigi életében megszokhatta. Mivel a nyugati társadalmakban az emberek egyre magasabb kort érnek meg, mind többen lesznek kénytelenek idős korukban otthonokba költözni. Ezért az ilyen intézményekben élők pszichológiai körülményeivel, életminőségével való foglalkozás egyre fontosabbá válik.

588
2016/05/06

A tojás meg a színe

A hét kutatója, ELTE, interjú, madár, tojás, viselkedésökológia

Hargitai Rita, az ELTE Ígéretes Kutatója vadmadártojások héjának és tojássárgájának vizsgálatával igyekszik megtalálni az anya stratégiáját a szaporodás és az önfenntartás egyensúlyának kialakítására. Melyik tojásba érdemes a legtöbb antioxidánst juttatni? Mit okoz a városi környezet? Hogyan kompenzálja a rossz és jó évek váltakozását a fészekalj? És mit szól mindehhez a macska?