Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2016/04/29

Mintha csak magamat látnám

hasonlóság, lélektan, pszichológia, társadalom, tisztesség

Az emberben veleszületett késztetés él, hogy felmérje környezetét, beleértve azokat az embereket is, akikkel találkozik. Ez az evolúciós örökség igencsak hasznos, hiszen céljaink elérésének esélyét – végső soron túlélési kilátásainkat – javítja, ha jól eligazodunk a minket körülvevő világban. Kulcsfontosságú, hogy képesek legyünk gyorsan kiismerni mások személyiségét, mert ennek alapján tudjuk kialakítani a hozzájuk való viszonyulás megfelelő módját. No de minek alapján alkossunk jellemrajzot olyan valakiről, akivel épp csak akkor találkoztunk? Talán nem meglepő, de önkéntelenül is az arcot tekintjük fő információforrásnak.

 

Azonos nézőponton (SZŰCS ÉDUA RAJZA)

Az arc a test leginkább látható része, és az emberek az arcvonásokból nemcsak mások pillanatnyi érzelmeire, hanem jellemvonásaira is megpróbálnak következtetni. Tulajdonképpen nem is egészen alaptalanul, hiszen az érzelmeket kifejező arckifejezéseket a mimikai izmok hozzák létre, melyek a rendszeres mozgatástól, „edzéstől” megerősödnek, akárcsak bármilyen más izom. Így az emberek arcáról olykor valóban le lehet olvasni, hogy milyen érzelem tükröződik rajtuk leggyakrabban. Azonban az idegen arcoknak van egy másik, kevésbé közismert jellegzetessége is, melyet sokszor anélkül észlelünk és értékelünk, hogy ennek tudatában lennénk: az, hogy mennyire hasonlítanak a saját arcunkhoz.

 Több kísérletben is kimutatták, hogy a külső hasonlóság és a másik személy jellemének megítélése között összefüggés áll fenn: az emberek pozitívabban viszonyulnak azokhoz az idegenekhez, akiket önmagukhoz némileg hasonlónak találnak. Furcsa kérdés, de lehetséges volna, hogy ez az összefüggés fordítva is érvényes?

 Harry Farmer, a Londoni Egyetem kutatója és két munkatársa erre keresett választ, amikor egy kísérlet során 59 résztvevővel játszattak gazdasági játékot. Az alanyok egy állítólagos másik személlyel játszottak, aki – talán mondani sem kell – valójában nem létezett, ám a kutatók mutattak egy fényképet, ami állítólag őt ábrázolta. A játék lényege az volt, hogy a kísérlet résztvevői kaptak 2,50 fontot, melyből felajánlhattak egy tetszőleges részt. A felajánlott összeget a játékvezető megháromszorozta, viszont arról már a másik játékos döntött, hogy mennyit juttat vissza a megnövelt összegből a felajánlást tevőnek. Az egyik esetben a játékostárs tisztességes, becsületes volt: 70%-ot juttatott vissza, a másik esetben viszont önző, „áruló”, mivel csak 10%-ról volt hajlandó lemondani. A résztvevők csak az egyik – vagy a becsületes, vagy a galád – partnerrel kerültek össze, és a játék után meg kellett állapítaniuk, hogy az illető mennyire hasonlít rájuk. Nos, akiknek megbízható, tisztességes volt a játékostársuk, azok sokkal nagyobb fizikai hasonlóságot véltek felfedezni közte és önmaguk között, mint azok, akik azt hitték, hogy a partnerük tisztességtelen.

 Mindez arra utal, hogy egy ismeretlen személlyel való külső hasonlóság észlelése és az illetőről kialakított pozitív vélemény között erős a kapcsolat. Ez – talán a látszat ellenére – nem értelmetlen, hiszen a fizikai hasonlóság genetikai hasonlóságot jelezhet. A rokonok előnyben részesítése pedig elősegítheti az egyén saját génjeinek, illetve azok másolatainak továbbélését a populációban. Emellett Farmer és munkatársainak kísérlete arra is rámutat, hogy a két arc közötti hasonlóság észlelése korántsem pusztán vizuális funkció – sokat számítanak az arcok tulajdonosai között fennálló társas kapcsolatok is.

MANNHARDT ANDRÁS

583
2016/04/28

Tibeti családmodellek és esküvők

család, esküvő, ladakh, néprajz, társadalom, tibet

„Buddha egyenlő jogokat adott a férfinak és a nőnek” – vallja az ősi mondás. Ennek megfelelően a hagyományos szerkezetű tibeti családmodell igen változatos képet mutat.

582
2016/04/28

GPS és időjárás-előrejelzés

A hét kutatója, gps, időjárás, interjú, meteorológia, műhold

25 évvel ezelőtt érkeztek Magyarországra az első terepi GPS-műszerek. A negyedszázados évforduló alkalmából egész napos konferenciát szerveztek a szakemberek, ahol kitűnt, hogy a helymeghatározás és a navigáció mellett milyen sok más területen is lehet alkalmazni ezt a technológiát. Rózsa Szabolcs egyetemi docens a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék vezetője csoportjával a rövid távú időjárás előrejelzésről beszélt, ezt segíti kutatásaival.

581
2016/04/27

A molekulák ultragyors viselkedése

A hét kutatója, femtoszekundum, interjú, kémia, pikoszekundum, reakció

A kémiai reakciók femtoszekundumos időskálán zajlanak le, azaz a másodperc milliárdod részének a milliomod része alatt. Korszerű lézerekkel ma már lehet vizsgálni ezeket a folyamatokat: ilyenkor két nagyon rövid lézerimpulzus közötti időeltolódás adja a mérés alapját. A módszer kidolgozásáért 1999-ben Nobel-díjat kapott Ahmed Zewail. Keszei Ernő, az ELTE Fizikai-Kémiai Tanszékének egyetemi tanára részt vesz elektronok vízben való oldódásának ilyen módszerrel történő vizsgálatában is.

580
2016/04/27

Kajmánhalak Magyarországon

iharkút, kajmánhal, lelet, őslénytan

Hazánk őslénytani leletanyaga számos olyan állatcsoport maradványait tartalmazza, melyek – noha nem tűntek el a Föld színéről – ma már nem élnek országunkban, se másutt Európában. A gerinces-fosszíliáiról széles körben ismert iharkúti lelőhelyen a kajmánhalak családja az egyik ilyen csoport. A több mint tizenöt éve folyó ásatásoknak köszönhetően mostanra elegendő maradványuk került elő a késő-kréta korú Csehbányai Formáció üledékéből ahhoz, hogy ezeket az egykor élt állatokat bemutathassuk a nagyközönségnek.

579
2016/04/27

Kéregetni tudni kell

kérés, lélektan, lélektani lelemények, pénz, pszichológia, társadalom

E rovatban már többször foglalkoztunk azzal, miként lehet növelni annak az esélyét, hogy egy megszólított személy pénzt adjon annak, aki kér tőle. Nemcsak azok az ősrégi, klasszikus módszerek célravezetőek, amelyekkel a kéregető igyekszik magát minél elesettebbnek és szánalomra méltóbbnak feltüntetni – a szélhámos koldusok festett sebeiről már Victor Hugo is írt A párizsi Notre-Dame című regényében.

578
2016/04/27

Az agyból kifelé haladva

A hét kutatója, agykutatás, élettudomány, idegrendszer, interjú, neuron

Agyunk tényleg üres lap, melyet megtölt a beérkező információ, vagy nem passzívan várjuk az eseményeket? Hogyan tanuljuk meg a testünket mozgatni? Mi mindebben a hippokampusz szerepe? Buzsáki Györgyöt, a NYU Neuroscience Institute kutatóját, az első Agy-díj nyertesét kérdeztük kutatásáról a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciáján tartott előadása kapcsán.

577
2016/04/27

Rejtőzködő vulkánmezők

Föld, földtudomány, Mongólia, vulkán, vulkanológia

Ha a térképre tekintünk, egyértelműen látható, hogy Belső-Mongólia minden olyan jelentősebb geológiai nagyszerkezeti egységtől távol esik, melyek általában a vulkanizmus kialakulásával hozhatók összefüggésbe. Több mint ezer kilométerre terül el a legközelebbi aktív lemezütközési fronttól: a Csendes-óceáni-lemeznek az Eurázsiai-lemez alá bukásához köthető, napjainkban is tevékeny vulkáni ívtől. Ez az aktív vulkánsor része a Csendes-óceáni tűzgyűrűnek, mely „izzásban tartja” Kamcsatka, a Kuril-szigetek, Japán vulkánjait, ám az alábukás nincs közvetlen hatással arra, hogy bárminemű vulkanizmus Belső-Mongóliában is kialakuljon. Mégis ez utóbbi terület egész sor vulkáni mezőnek ad otthont, melyekről a vulkanológusok nagy része is ritkán vagy talán soha nem hallott.

576
2016/04/27

BME cikkpályázat

BME, cikkpályázat, Élet és Tudomány, pályázat, Pro Progressio Alapítvány

A műszaki tudományok legfrissebb eredményeinek és kérdésfelvetéseinek széles körű megismertetésére és népszerűsítésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Pro Progressio Alapítvány és az Élet és Tudomány közös ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet a BME oktatóinak, tudományos kutatóinak és hallgatóinak.

575
2016/04/27

Aranyat érő vascsövek

acél, ágyú, budai vár, fegyver, török, történelem

A budai várban a Hadtörténeti Múzeum előtt a középkori bronz- és öntöttvas ágyúkban gyönyörködve azonnal szembeötlik egy karcsú formájú, elefántfejű végén az ormányba fűzött nagy karikával mozgatható darab. Nem díszessége miatt, hanem éppen ellenkezőleg: egyszerűsége és készítésének különleges módjával tűnik ki a többi közül. Anyagát az európai kohászok csak évszázadokkal később tudták előállítani. Az acél öntése kontinensünkön csak a XIX. század második felétől ismert, Keleten azonban már kétezer éve készítettek tégelyacélt, s az abból készült fegyvereknek az arannyal vetekedő ára volt. Így nem meglepő, hogy a budai ágyúnak is alig találjuk párját. Jelenleg az egész világon csak két hasonló darabot ismerünk: az egyiket Szigetvárról, a másikat Nürnbergből.