Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2014/10/01

A Balaton apróságai

A hét kutatója, alga, Balaton, biológia, interjú, ökológia, pikoalga

Ilyenkor, nyáron nagyon sok ember utazik el a Balatonhoz üdülni, strandolni. Természetesen a nyaralókban is felmerül a kérdés: milyen a tó vizének minősége? Somogyi Boglárka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója a Balaton algáival foglalkozik. A rendszeresen vett mintákból kiderült, hogy ma már sokkal jobb a tó vízminősége, mint a nyolcvanas évek közepén.

–

(Bajomi Bálint felvétele)

– Mi határozza meg a Balaton vízminőségét?

–– Alapvetően a vízben lebegő algák, az úgynevezett fitoplankton mennyisége határozza ezt meg. Az algák mennyiségét a limnológia (azaz a tavak élővilágával foglalkozó tudományág) gyakorlatában a fény energiájának megkötésében résztvevő pigment, a növények zöld színét adó a-klorofill koncentrációjával szoktuk jellemezni. Azonban nem csak az algák mennyisége fontos, hanem a faji összetétel is, tehát az, hogy milyen algák dominálnak egy tó vizében.

–– A fürdőzők szempontjából milyen jelentősége van ezen algáknak?

–– Az algaösszetétel nagyon fontos, mégpedig azért, mert vannak  köztük olyanok, amelyek képesek toxin, tehát méreganyag termelésére. Ezek a méreganyagok, ha nagy mennyiségben vannak jelen a vízben, fürdés közben bőrirritációt okozhatnak. A Balaton nem csak fürdővízként, hanem ivóvízkivételi forrásként is jelentős szerepet tölt be, így különösen fontos, hogy toxintermelő algák ne szaporodjanak el a tóban.

–– Korábban komoly problémák voltak a tó vízminőségével. Mi okozta ezeket?

–– Igen, az 1980-as években nagy tömegben szaporodtak el a tóban a fonalas nitrogénkötő kékalgák (más néven ciano­baktériumok). Ennek az oka a tó megnövekedett foszforterhelése volt (sekély tavakban a foszfor az algák szaporodásának fő korlátozó tényezője). Az algák túlszaporodása elsősorban a Balaton nyugati területein, különösen a Keszthelyi-medencében volt megfigyelhető, ugyan­is ide érkezik a legnagyobb befolyó, a Zala, amely a vízutánpótlásnak és a foszforterhelésnek körülbelül a felét szállította a tóba. A megnövekedett foszforkínálat mellett a fonalas nitrogénkötő kékalgák képesek voltak a légköri nitrogén megkötésére, így minden más algacsoporttal szemben nagy előnyre tettek szert. Ezen algák között potenciális toxintermelők is voltak.

Fonalas nitrogénkötő kékalga

(SOMOGYI BOGLÁRKA FELVÉTELE)

–– 1985-ben volt toxin a Balatonban?

–– Ebben az időszakban kimutattak kékalgáknak tulajdonítható toxikus hatást biotesztek segítségével. Napjainkban ezeknek a potenciálisan toxintermelő algáknak a mennyisége azonban nem kifogásolható. Az 1980-as években és a ’90-es évek elején olyan vízminőség-védelmi nagyberuházások valósultak meg, mint például a szennyvíz-körcsatorna kiépítése a tó körül, amely elvezette a tó vízgyűjtőjéből a szennyvizet. Ennek hatására a tó foszforterhelése jelentősen csökkent, amelyet közel egy évtizeddel később az algák mennyiségének hasonló mértékű csökkenése követett.

–– Milyen most a tó vízminősége?

–– Az algák mennyiségét tekintve kiváló. Meg sem közelíti az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) felső határértékét, amely 75 ľg/l a-klorofill koncentrációt jelent. Az 1980-as években nyaranta előfordult, hogy a koncentráció elérte a 200-250 ľg/l-es értéket – napjainkban ez 5-25 ľg/l körül van. Az algák mennyisége folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedekben. Tavaly azonban egy újabb jelentős változás következett be, mégpedig az algaösszetétel tekintetében. Megdőlt ugyanis a fonalas kékalgák évtizedek óta fennálló egyeduralma a fitoplanktonban, és a balatoni fecskemoszat, amely a kékalga-virágzások kora előtt uralkodott a tóban, újra visszatért.

–– A neve alapján úgy tűnik, mintha ez a faj csak a Balatonra lenne jellemző.

–– Nem, sok más tóban is előfordul, viszont a Balaton a legjellemzőbb élőhelye hazánkban. Amennyiben a kékalgák visszaszorulása és a fecskemoszat dominanciája a jövőben is tartós marad, akkor azt mondhatjuk, hogy a Balaton vízminősége visszatért az 1960-as évekre jellemző állapothoz, a kékalga-virágzások előtti időszakhoz. Ez nagyon nagy dolog, mert világviszonylatban is csak nagyon kevés tónál sikerült ilyen hatékonyan közbelépni és az algák túlszaporodását visszafordítani.

–– Akkor ez a környezetvédelem egy sikertörténete.

–– Igen, és a limnológiai kutatásoknak is. Ugyanis az intézet kutatói voltak azok, akik felismerték azt, hogy az algásodás visszafordítása a foszfor-terhelés csökkentése útján lehetséges. Az általuk feltárt törvényszerűségek és összefüggések alapozták meg a szükséges beruházások kivitelezését, megvalósulását, ami nagyon komoly anyagi ráfordítást igényelt. Nagy erőfeszítéseket tett az ország azért, hogy a tó vízminősége jobb legyen. Ezt valószínűleg kevesen tudják.

–Balatoni fecskemoszat

(SOMOGYI BOGLÁRKA FELVÉTELE).

– A gyakorlatban hogyan végzi a munkáját? Milyen módszerekkel kutat?

–– Egyrészt folyamatos monitoringte-vékenységet végzünk a Balatonon. Ez azt jelenti, hogy a hajónk kéthetente végigmegy a tó hossz-szelvénye mentén. Vízmintát veszünk, meghatározzuk az algák számára fontos fizikai és kémiai paramétereket és mikroszkópos módszerek segítségével vizsgáljuk az algákat. Másrészt laboratóriumban, a Balatonból izolált algatörzsekkel ökofiziológiai vizsgálatokat végzünk, hogy megértsük a természetben megfigyelt jelenségeket. Az én szakterületemet igazából a legkisebb méretű algák – az úgynevezett pikoalgák - jelentik, amelyek egy-két mikrométeres nagyságúak.

–– A mikrométer a milliméternek az ezredrésze.

–– Így van. A kicsiny sejtméret miatt ezen algák vizsgálata hagyományos mikroszkópos módszerekkel egyáltalán nem lehetséges. Még ha látnánk is őket, akkor is összekeverhetnénk őket a baktériumokkal. Ezért egy speciális mikroszkópi technika, a fluoreszcens mikroszkóp, illetve az úgynevezett áramlási citométer segítségére van szükségünk, hogy észleljük ezeket a lényeket. Különböző pigment (színanyag)-típusúakat lehet közöttük elkülöníteni. Az algák egy része a fonalas nitrogénkötő kékalgákhoz hasonlóan szintén cianobaktérium, csak sokkal kisebb. Másik részük viszont zöldalga, ők elsősorban télen vannak jelen – én velük kezdtem el foglalkozni, amikor az intézetbe kerültem. A téli algavilágról, sőt egyáltalán a téli Balatonról ugyanis csak elenyésző mennyiségű ismerettel rendelkeztünk. Nagyon keveset tudtunk arról, hogy kik élnek a tóban, és miért télen fordulnak elő. Kifejezetten erre a területre fókuszálva ezen algák mennyiségét vizsgáltuk, izoláltunk (elkülönítettünk) algatörzseket, és molekuláris biológiai módszerekkel azonosítottuk őket. Ökofiziológiai vizsgálatokat végeztünk, különböző hőmérsékleten és fényen mérve ezen izolált törzsek fotoszintézisét. Emellett frakcionált fotoszintézis-méréseket végeztünk e parányi algák anyagforgalmi szerepének tisztázásához. Nagyon érdekes eredményeket kaptunk, mert kiderült, hogy a Balatonban a planktonikus elsődleges termelésnek (az algák által megkötött szénnek) körülbelül a felét télen és nyáron egyaránt ezek az algák képezik.

 BAJOMI BÁLINT

314
2014/10/01

Vizes modellek

Duna, gemenc, interjú, környezetvédelem, ökológia, vízügy

Gemenc országunk egyik legszebb tája. 2013-ban azzal ismerték el természetvédelmi értékét, szépségét, jelentőségét, hogy kisbolygót neveztek el róla – erről a 2014/28-as számunkban számoltunk be. Tamás Enikő Anna, a bajai Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének igazgatója, szerteágazó kutatásokat végez ezen a területen is. Munkásságában az összekötő kapcsot a vizes élőhelyek kutatása jelenti.

312
2014/09/30

Megbélyegzett betegek

lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, stigmatizáció

Minden történelmi korban és minden kultúrában jelen volt, jelen van a pszichés betegségekben szenvedők megbélyegzése. Ez a stigmatizáció nagyon ártalmas, mert súlyosbítja a betegek helyzetét, fokozza elszigeteltségüket és nehezíti a gyógyulást. Az általános vélekedés szerint az emberek azért idegenkednek a pszichés betegektől, mert kiszámíthatatlannak, agresszívnek gondolják őket, és úgy érzik, veszélyben vannak a közelükben.

311
2014/09/30

3D-s térkép a kéregmozgásról

földkéreg, geodézia, gps, interjú

Több mint két évtizedes méréssorozat eredményeként elkészült a Pannon-medence kéregmozgásának első háromdimenziós térképe. A földkéreg deformációit űrgeodéziai technikát alkalmazva sikerült rendkívüli pontossággal követni. Grenerczy Gyulával, a Földmérési és Távérzékelési Intézet penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának munkatársával nemcsak a program tudományos hátteréről és jelentőségéről beszélgettünk, hanem arról is, hogy a kapott adatok révén egyebek között a nagyfontosságú létesítmények veszélyeztetettsége is pontosabban becsülhető.

310
2014/09/25

Nagy kávétermelők és intenzív fogyasztók

adatok és tények, kávé, statisztika

Bár a kávéfogyasztás a mohamedán világban a XVI. század végéig elterjedté vált és a meghódított területek lakói is ismerték, a magyar lakosság mégsem vette át ezt a fogyasztási szokást, az csak jóval később, már nyugat-európai hatásra jelent meg hazánkban. A kávé elterjedésének kezdeti időszakára jellemző, hogy a fogyasztás meglehetősen kiegyensúlyozatlan volt, a vidék népessége nemigen fogyasztott kávét, ellenben a városiak – különösen, akik megengedhették maguknak – nagy mennyiségben itták. A XIX. század végéről, 1884-ből származó statisztikai adataink szerint a városi népesség éves átlagos fogyasztását 3,3 kilogrammra becsülték, ami magasabb, mint a mai országos átlag!

308
2014/09/23

Amikor az istenek megszülettek

régészet, Sarlós isten, szobor, Tiszai kultúra, történelem

Akkor hát, mikor születtek? Amikor az emberiség. Puff neki, most jól megaszontam. Ott vagyunk, ahol a part szakad, a tyúk meg a tojás dilemmájánál.

307
2014/09/22

Hogyan kerülte el Varsó sorsát?

de Gaulle, francia, Párizs, történelem, világháború

A francia nép augusztus 25-én ünnepli fővárosa, Párizs szabaddá válásának hetvenedik évfordulóját. A bő négy évig tartó német megszállás, amely 1940. június 14-én kezdődött, ekkor szűnt meg. Erről a tényről közel fél évszázadon át nálunk csak annyit lehetett és illett tudni, hogy „1944. augusztus 19-26. között francia népi ellenállók fölszabadították Párizst”.

306
2014/09/18

Képzelt tulajdon

lélektani lelemények, pszichológia, társadalomtudomány, vásárlás

A kereskedelemben nagyon fontos, hogy valamiféle érzelmi kapcsolat alakuljon ki az eladni kívánt termék és a reménybeli vásárló között. Ha ugyanis sikerül kialakítani ezt a viszonyt, máris megnő a valószínűsége, hogy a vevő meg fogja venni az árucikket. Megfigyelések azt mutatják, hogy ha a vásárlók kézbe vehetik, megérinthetik a boltban a termékeket, akkor jobb eséllyel döntenek a megvásárlása mellett még akkor is, ha a tapintással semmiféle lényeges információhoz nem jutnak hozzá. Hiszen egy gyümölcs vagy egy törölköző megtapintása sokat elárul az áru minőségéről, de mondjuk egy bögre esetében az érintés nem nyújt új ismeretet – a hatás mégis jelentkezik. Vajon miért?

305
2014/09/17

A hazai informatika történetéről

A hét kutatója, élettelen természettudomány, informatika, interjú, társadalomtudomány

Azt senki sem tagadhatja, hogy az informatika teljesen megváltoztatta világunkat. Ez a nagyhatású tudomány pedig már nem fiatal – indokolt, hogy eddigi története maga is kutatás tárgya legyen. Az informatika története ráadásul részben a megvalósult sci-fi története is. Képes Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum osztályvezetője maga is sci-fi író. Így aztán igazán autentikus szakemberrel beszélgethettünk az informatika hazai történetének kutatásáról.

304
2014/09/17

Interjú Szalai Tamással

A hét kutatója, asztrofizika, csillagászat, interjú, szupernóva

A szupernóva-robbanások során pillanatok alatt annyi energia szabadul fel, mint amennyit a Nap 10 milliárd év alatt kisugároz. A robbanást követően olyan egzotikus égitestek jöhetnek létrem, mint a neutroncsillagok vagy a fekete lyukak. Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantum­elektronikai Tanszékének tudományos munkatársa a nagy tömegű csillagok végállapotait kutatja. A vele folytatott beszélgetésből nem csak e különleges események részleteit ismerhetjük meg, hanem azt is, hogy a pusztuló csillagok hogyan segíthetik más csillagok születését.