Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2018/11/20

Kicsik és kütyük

A hét kutatója, etológia, gyerek, interjú, kütyü, OTKA, pszichológia

Már a kisiskolások kezében is ott az okostelefon vagy a tablet. A röviden csak kütyüknek nevezett eszközöket egyre fiatalabb kortól kezdik használni a gyerekek, sokan féltik is tőlük a kicsiket, de – meglepő módon – komoly tudományos vizsgálat nem készült ezek hatásairól. Eddig! Ezt a nagyon fontos kutatást végezték el az ELTE Etológiai Tanszékén. A program vezetőjével, Konok Veronikával, a tanszék tudományos munkatársával beszélgettünk az eredményekről és a projekt folytatásáról.

(TRUPKA ZOLTÁN FELVÉTELE)

– Pszichológusként hogyan került az ELTE Etológiai Tanszékre?

– A középiskolában biológia tagozatra jártam és etológus akartam lenni, aztán elkezdett érdekelni az emberi lélek, az álmok, a tudattalan. Elvégeztem a pszichológiát, aminek a vége felé már nyilvánvaló volt, hogy kutatni szeretnék. Véletlenül találkoztam egy hirdetéssel, amiben ide kerestek PhD- hallgatókat: biológus vagy pszichológus végzettségűeket vártak. Érdekesnek tűnt a téma, mert egyszerre volt pszichológiai és etológiai, sőt még robotikai vonatkozása is.

– Honnan jött az ötlet, hogy kisgyerekek kütyüzési szokásait kutassák?

– Látjuk, hogy az emberek teljesen bele vannak feledkezve a mo­bi­lo­­zás­ba és idejük nagy részét töltik digitális kommunikációval. Ezt felfoghatjuk egy megszaladási jelenségként is. Az emberben ugyanis erős a kommunikációra való biológiai hajlam, és mivel ma már nincsenek korlátok, vagyis bárkivel bármilyen távolságból, bármikor beszélhetünk, ezért megszalad ez a tevékenység. A kötődés miatt is érdekes a jelenség, ami az állatoknál is megjelenik, a kölyökállatok kötődnek a szülőkhöz, mindig a közelükben akarnak lenni és stresszesek, ha egyedül hagyják őket. Mi, emberek többféle viszonylatban mutatunk kötődést, felnőttkorban is sokkal jellemzőbb ránk. Kötődünk a párunkhoz, barátainkhoz, de akár a háziállatainkhoz vagy tárgyakhoz is. És úgy tűnik, hogy az emberek többsége a mobiltelefonjához is kötődik. Kutatásunk azt mutatta, hogy ha egyetemistáktól egy hihető indokkal elvesszük a mobiljukat, stresszesebbek és magányosabbak lesznek, ami részben a szívritmusukban, részben a teljesítményükben jelentkezett. Utóbbi akkor, ha magánnyal kapcsolatos szavakra kellett reagálniuk.

Ezután kezdtünk foglalkozni a kisgyerekekkel. Ők még fejlődésben vannak és minél fiatalabbak, annál plasztikusabb az agyuk, annál inkább számít, hogy milyen behatások érik őket. Ma már a néhány éves gyerekek is képesek tabletezni, telefonozni, mert nem kell hozzá egér vagy billentyűzet, az érintőképernyőt könnyű használni. Az, hogy ennyire korán kezdik, és elég sokat használják, befolyásolhatja a kognitív képességeik fejlődését vagy a társas-érzelmi képességeiket és kapcsolataikat. Érdekes viszont, hogy még nem kutatták, hogy van-e hatása a kütyüzésnek a készségekre. Pedig például a tévézésről kiderült, hogy ha az első három évében sokat nézi a gyerek, akkor később figyelmi vagy nyelvi problémái lehetnek. Elképzelhető tehát, hogy a korai mobil- vagy tablethasználatnak is van ilyen hatása.

– Hogyan vizsgálták ezt és mire jutottak?

– A kérdőíves vizsgálatban hétéves kor alatti gyerekek szüleit céloztuk meg, ebben a gyerekek kütyüzési szokásait mértük fel, és hogy a szülők hogyan viszonyulnak a gyerek mobilhasználatához. Azt találtuk, hogy a szülők hozzáállása és saját kötődése a mobiltelefonhoz befolyásolja azt, hogy a gyereke mennyit használ digitális eszközöket. Ha a szülőnek pozitív véleménye van a gyerekkori mobil- és tablethasználatról, tehát azt gondolják, hogy jó hatása lehet vagy fontos, hogy az ő gyereke lépést tartson a fejlődéssel, akkor többet is kütyüzik a gyereke. Vagy ha a szülő sokat mobilozik, akkor a gyereke is többet fog.

Aztán behívtuk egy teszt­re azokat a szülő-gyerek párokat, ahol a gyerekek négy-hat éves kor közöttiek voltak, és ahol a gyerek vagy sokat kütyüzik, vagy egyáltalán nem. Megnéztük, mennyire tud­nak érzelmeket felismerni, mennyire jó a figyelmük, a finommozgásuk és mennyire tudják átvenni mások nézőpontját.

Azt találtuk, hogy akik sokat kütyüznek, az utóbbiban rosszabbul teljesítenek. Ezenkívül, a fiatalabb gyerekeknél úgy tűnik, hogy a kütyüzés javít bizonyos készségeket, például az ér­ze­lemf­­elismerést, az idősebb, hat év körülieknél viszont rontja ezt. Mivel az idősebbek régebb óta és többet is használják a kütyüket, lehet, hogy a kezdetben enyhébb használat javíthat is bizonyos képességeket, egy idő után viszont rontani fogja azokat.

Kaptunk egy olyan, érdekes eredményt is, amire nem gondoltunk. Úgy tűnik, hogy a magasan iskolázott szülőknél jó hatása van a kütyüzésnek a gyerekekre, például a figyelmi képességekre, az érzelmek felismerésére, viszont az alacsonyabban iskolázott szülőknél rossz hatással van. Ezt úgy magyarázzuk, hogy valószínűleg a magasan iskolázott szülők jobban megválogatják, milyen dolgokat töltenek le, milyen játékokat, alkalmazásokat, videókat engednek használni. Ezért legközelebb érdemes lesz megvizsgálni a konkrét applikációk hatását is.

– Ma már nem is annyira meglepő, hogy az óvódások is viszonylag tudatosan használják a kütyüket. De kétévesekről, sőt még kisebbekről is hallani.

– A két év alattiak többnyire még passzívan használják, ha például a szülő elindít nekik egy videót. De sokan közülük tudnak lapozgatni, és van, aki már fényképet készít vagy játszik, sőt a billentyűzárat is feloldják, főleg, ha nem számjegyet kell beütni, hanem a mintát, mert ellesik a szülőktől. Szóval nagyon találékonyak tudnak lenni a kicsik már ebben a korban is.

A kérdőíves vizsgálatból az jött le, hogy ha az egész korosztályt, azaz a hét év alattiakat nézzük, akkor körülbelül a gyerekek fele használ mobilt vagy tabletet. Ha a négy év felettieket nézzük, ez az arány már 60 százalék fölött van.

A 3 éves kor alatti mobil/tablethasználat alakulása az utóbbi öt évben

Minden korosztályban megnéztük, hogy mikor kezdték használni az eszközöket és azt találtuk, hogy az egyre korábbra tolódik. Tehát nem csak egyre többen, hanem egyre korábban kezdik használni ezeket. És ahogy említettem, minél korábban ér egy tapasztalat egy egyént, annál nagyobb hatása van a fejlődésére, ezért nagyon fontosak ezek a kutatások, hogy megtudjuk, mi az, ami jó és fejleszti a gyerekeket és mi az, ami nem.

– Folytatják a kutatást?

– Mindenképpen, mert megnyertük az OTKA támogatását egy hároméves projektre. Ebben egy mobil­applikációt, egy launchert szeretnénk fejleszteni, aminek az lenne a célja, hogy a túl sokat kütyüző gyerekeknél határt szabjon a mobilozásnak. Fejlesztőjátékokkal jó irányba terelje, arra próbálja ösztönözni, hogy több offline aktivitásban vegyenek részt, sőt ténylegesen is mozogjanak vagy a szülővel közös tevékenységbe kezdjenek. Egy élőlényszerű mobilt szeretnénk megvalósítani, ami érzelmeket mutatna a gyerek felé, amit arra használnánk fel, hogy meggyőzőbben és hatékonyabban érjük el vele az említett célokat. Ha a gyerek régóta játszik, akkor a mobil egyre fáradtabb és álmosabb lenne, míg végül elaludna, így a gyerek kénytelen lesz abbahagyni a játékot. Lennének olyan interaktív játékok, mesék is, melyek a szülő és a gyerek együttes tevékenységét igényelnék.

Ezenkívül korlátoznánk, hogy milyen külső appok futhatnának a készüléken. Azt szeretnénk elérni, hogy ne legyenek függők, hiszen sok szülő elmondása szerint a gyerek egész nap kütyüzne, ha rajta múlna, és nagyon nehéz őket leállítani. Ezenkívül az is a cél, hogy a mobilozás esetleges káros hatásai ne érvényesüljenek túlzott mértékben, viszont a jótékony, fejlesztő- hatást szeretnénk megtartani.

– Mert megkerülni nem lehet…

– Valóban nem. A trendek – miszerint a gyerekek egyre többet és egyre fiatalabb korban mobiloznak – folytatódnak és előbb-utóbb nehéz lesz találni olyan óvodást, pláne iskolást, aki nem kütyüzik. Ezért mi inkább úgy gondoljuk, hogy nem megállítani kell ezt, mert nem is lehet, hanem jó irányba terelni.

TRUPKA ZOLTÁN

2018/11/20

Klímaváltozás egy vödör vízben

A hét kutatója, fizika, interjú, klíma, klímaváltozás, légkör, oceanográfia

A világon elsőként vizsgálták laborban a klímaváltozást az ELTE Kármán Környezeti Áramlások Laboratóriumában, ahol egy 40 cm átmérőjű forgó hengerben több más oceanográfiai és légköri jelenséget is tudnak modellezni. Vincze Miklós fizikus, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport tagjaként vesz részt ezekben a kísérletekben. Kutatásai fontosságát jelzi, hogy nemrég Junior Prima díjat kapott eddigi munkáiért. Beszélgetésünkből kiderül, hogyan és milyen eredményeket lehet elérni nagyon bonyolultnak tűnő jelenségek vizsgálatában viszonylag egyszerű eszközökkel.

2018/10/12

Ahol a hegynek neme van

földtudomány, hegy, Szaud-Arábia, vulkán

Szaúd-Arábia fokozódó modernizálási folyamatát a poszt-olajidőszak utáni időkre való felkészülésnek tekinthetjük. Ennek fontos része lehet a kimondottan geológiai témájú turizmus, hiszen az „éppen” kinyíló Vörös-tenger és a sivatagi környezetből kiemelkedő, 500 millió évesnél is idősebb, prekambriumi kőzetek alkotta hegyláncok még a laikus látogató fantáziáját is megmozgatják, akárcsak Harrat Khaybar vulkánmezőjének fehér tufagyűrűi.

2018/09/28

A kicsi szép

A hét kutatója, energiatározás, fenntarthatóság, interjú, Soha Tamás, szivattyú

Ernst F. Schumacher könyvcíme az elmúlt évtizedekben a fenntarthatóságot szem előtt tartó kutatók alapmondatává vált. Ez az esszenciája Soha Tamás kutatásának is, aki a magyarországi szivattyús energiatárazás kisléptékű megvalósítását kutatja. Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének doktornövendéke az „Erre van előre” kutatócsoportban dolgozik a fenntartható energiagazdaságért.

2018/06/27

Óriáscsillagokkal az élet keletkezése nyomában

A hét kutatója, csillagászat, interjú

A nagytömegű csillagok kialakulása nem csak asztrofizikai szempontból fontos kérdés, vizsgálatuk közelebb vihet bennünket az élet keletkezésének megértéséhez is. Csengeri Tímea csillagász Bonnban, a Max Planck Intézetben dolgozik. December végén az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében tartott előadást, ebből az alkalomból beszélgettünk vele pályájáról, kutatásairól, s az interjú végén fény derül a fenti, elég meglepőnek tűnő összefüggésre is.

2018/06/26

Inváziós fajok Magyarországon

A hét kutatója, biológia, botanika, interjú, invazív, ökológia

Az Egerben megrendezett XI. Magyar Természetvé-delmi Biológiai Konferencián Csiszár Ágnes, a Soproni Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézetének egyetemi docense a Magyarországon nem őshonos és nagymértékben elterjedő – úgynevezett inváziós – növényfajokról tartott előadást a munkatársaival közösen. Ezen fajok hazai előfordulásáról és kezelésének módjáról kérdeztük a kutatót.

2018/06/26

Alaszka és Hawaii

Alaszka, földrajz, Hawaii, USA

Csaknem hatvan éve, 1959. január 3-án lett Alaszka az Egyesült Államok területének közel 20 százalékát kitevő, ugyanakkor egyik legkisebb népességű szövetségi tagállama. A tengeri és szárazföldi területeivel is hozzávetőleg csupán 30 ezer négyzetkilométernyi Hawaii-szigetcsoport pedig 1959. augusztus 21-én vált az USA ötvenedik, egyben utolsó tagállamává.

2018/06/26

Autózás sofőrök nélkül

autó, informatika, közlekedés, mesterséges intelligencia, önvezető

Az önvezető autózás kétségtelenül napjaink egyik legnépszerűbb kutatási témája, egyben a műszaki alaptudományok legaktívabb határterülete. Az önvezető autók mint robotikai rendszerek feladata az emberi autóvezetés összetett folyamatának kiváltása. Mindeközben hatalmas mérnöki kihívásokkal kell szembenéznünk, így például a pontos érzékeléssel, biztonságos döntéshozatallal és robosztus szabályozással. Míg a ma létező prototípusok bizonyos feladatokat és funkciókat hibátlanul demonstrálnak, még hosszú évekre vagyunk attól, hogy kormány és pedál nélküli járműveket vásárolhassunk az autókereskedésekben. Ennek nem csupán műszaki akadályai vannak – hiszen a technológia maga néhány éven belül ténylegesen rendelkezésre áll majd –, hanem a folyamatosan változó és fejlődő törvényi szabályozások és az autóipar (és piac) lassú alkalmazkodása is jelentősen közrejátszanak.

2018/06/25

Mesterséges intelligencia és bioinformatika

gyógyszerkutatás, informatika, mesterséges intelligencia, OTKA

Szinte hetente jönnek hírek a mesterséges intelligencia (MI) ígéretes alkalmazásairól. Bolgár Bence bioinformatikus a gyógyszerkutatás informatikai oldalával foglalkozik, s ebben a MI működését és lehetőségeit vizsgálja. A BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékének doktorandusza nemrég Junior Prima Díjat kapott, ami eddigi munkáját és annak jövőbeni fontosságát is minősíti. A fiatal szakemberrel az OTKA által is támogatott kutatásairól és azok jelentőségéről beszélgettünk.

2018/06/25

Hallhatatlan akadályok

akusztika, biofizika, biológia, denevér, fizika

A denevérek hangvisszaverődés alapján történő tájékozódása és zsákmányszerzése régóta ismert jelenség. Azonban a természetes és városi környezetben számos olyan speciális hangvisszaverő felülettel is találkozhatnak, melyek becsaphatják – vagy éppen segíthetik – őket. Legrosszabb esetben az ember akaratán kívül akár a denevérek pusztulását okozhatja – és ez egyszerű fizikai törvények következménye.