Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2017/09/21

Szemrevaló ételek

étel, lélektani lelemények, pszichológia

Nemrég tették közzé az Obesity Update 2017 című jelentést, melyben az OECD harmincöt tagországának lakosságát vizsgálták a túlsúlyosság szempontjából. Az eredmények meghökkentőek, a felnőtteknek több mint a fele, a gyerekeknek pedig közel egyhatoda túlsúlyos vagy kórosan elhízott. Ráadásul a túlsúlyosak aránya az utóbbi évtizedekben folyamatosan nő, és várhatóan ez a tendencia folytatódni is fog.

Ki a felelős mindezért? Az első számú főbűnös jól ismert: az evolúció. Az ember ugyanis arra szelektálódott, hogy szeresse a tápláló, kalóriadús ennivalót. Hiszen a biológiai környezetben nehéz volt hozzájutni zsíros vagy cukros ennivalóhoz, de akiben elég erős volt a késztetés ezek megszerzésére, az javíthatta fizikai kondícióját, növelhette túlélési és szaporodási esélyeit. Ám ami hasznos volt a törzsfejlődés korábbi szakaszában, az átokká vált a modern világban, amikor a zsíros, cukros, kalóriadús ételek szinte korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre. Agyunkban ma is működik az ősi késztetés, mely ezek megszerzésére sarkall, s az egyik legfontosabb hajtóerő az, hogy a kalóriadús, tápláló ételeket különösen finomnak találjuk. Ez a mindig új megerősítést jelentő ízlelési élmény és a gyakorlatilag folyamatos vágy a cukros, zsíros ételek fogyasztására, éles ellentétben áll azzal a tudásunkkal, hogy az ilyen ételek nagy mennyiségben kifejezetten ártanak az egészségnek. Állandó kísértésben élünk, hiszen az egészségtelen ételek mindig ott vannak a szemünk előtt, kínálják magukat a boltokban, éttermekben, az utcán, és alighanem a saját hűtőszekrényünkben is. Hogyan védekezhetünk a kísértés ellen?

 Astrid F. Junghans, a Hollandiában működő Utrechti Egyetem kutatója és munkatársai egy kísérlet során azt vizsgálták, hogy a gyerekek és a felnőttek figyelme mire irányul, ha egészségtelen vagy egészséges ételek kerülnek a szemük elé. A kísérletbe 34, hozzávetőleg tíz év átlagéletkorú gyereket és 46 húsz év körüli felnőttet vontak be. A résztvevők fejére olyan készüléket helyeztek, mely folyamatosan rögzítette a nézésirányt, majd mindenkinek több képet mutattak egymás után. Ezek egy egyszerűen megterített asztalt ábrázoltak, melyen két tálat helyeztek el: az egyikben viszonylag egészségtelen étel volt (panírozott fasírtrolók), a másikban viszont egészséges (natúr zöldborsó). A kutatók egy előzetes kérdőíves felmérésből tudták, a hogy kísérletük résztvevői – gyerekek és felnőttek egyaránt – fontosnak tartják az egészséges táplálkozást. Ennek ismeretében talán különös, hogy a képek megjelenésekor mégis szinte mindenkinek a szeme a fasírtrudacskákra szegeződött: a felnőttek 81,6%-a, a gyerekeknek pedig 76,2%-a kezdte nézni az egészségtelen, kalóriadús, zsíros ételt. Ám ezután a kezdeti, önkéntelen reakció után a gyerekek és a felnőttek viselkedése világosan elkülönült, a felnőttek hamar elkapták a tekintetüket az egészségtelen ételről, a gyerekek viszont csak sokkal lassabban tudtak elszakadni a fasírt látványától.

 Ez azt jelzi, hogy az életkor előrehaladtával, ahogy egyre érettebbé válunk, mindinkább képesek leszünk irányítani a figyelmünket. Hogy megkíméljük magunkat a kísértéstől, egyszerűen nem bámuljuk hosszasan a vonzó, de egészségtelen ételt. És ez nagyon jó taktika, ugyanis ismert tény, hogy ha választani kell több dolog közül, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy amellett fogunk dönteni, amelyik hosszabb ideig volt a szemünk előtt. Ezért apró, de hasznos trükk lehet a kalóriák elleni harcban, ha nem legeltetjük a szemünket a „bűnös” étkeken, hiszen ezzel csak fölösleges kísértésnek tennénk ki magunkat, amelynek végül – valószínűleg – úgysem tudnánk ellenállni.

 MANNHARDT ANDRÁS

 

761
2017/09/21

Olaj és víz

A hét kutatója, földtan, interjú, olaj, víz

Az ELTE TTK FFI Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének egyetemi tanársegédje, Zentainé Czauner Brigitta lassan egy éve működteti munkatársaival kutató- és oktatócsoportját a Tóth József és Erzsébet Hidro­geo­ló­gia Pro­fesszúra keretében. A cél többek között a földfelszín alatti kőolaj, földgáz és vízkészletek egységes szemléletű kutatása. Ez két, hagyományosan élesen elkülönülő tudományterület közötti kapcsolat kiépítését jelenti.

760
2017/09/21

Madarat tolláról, darazsat fullánkjáról

biológia, darázs, méreg, rovar

Ismét itt a jó idő, és a rovarok egyre nagyobb egyedszámban jelennek meg a mindennapi életünkben. Né­­melyik hatlábút örömmel fo­gad­unk, de akadnak közöttük olyanok, amelyek számos bosszúságot okoznak jelenlétükkel. Fullánkjuk és fájdalmas szúrásuk miatt különösen igaz ez a darazsakra, akiket gyakran ér az a kritika, hogy nem csupán a méhek haszontalan rokonai, hanem ráadásként még kifejezetten károsak. Ezt a nem túl előnyös képet azonban jelentősen árnyalják a darazsak azon tulajdonságai, amelyek a laikus nagyközönség szemei elől gyakran rejtve maradnak. Pedig a darazsaknak is van mire büszkének lenniük, és bár a méhekkel összevetve a hasznosság emberléptékű versenyében alulmaradnak, mégsem tekinthetők teljesen haszontalannak.

759
2017/09/21

Még mindig tartogat meglepetéseket az agy

A hét kutatója, agy, agykutatás, idegsejt, interjú, neurobiológia

Rendkívül izgalmas kutatói életpályát tudhat maga mögött Alpár Alán, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének docense, aki kollégáival nemrég feltárta, hogy mi a szerepe a rágcsálókban annak az idegsejttípusnak, amelyet korábban már az emberi agyban is sikerült azonosítaniuk. A felfedezés emberi gyógyításban betöltött szerepéről még korai lenne bármit is mondani, elképzelhető azonban, hogy valamilyen módon felhasználható lesz a neurodegenerációs kórképek terápiáinak továbbfejlesztésében.

757
2017/09/15

Gyöngyházfényű színkoktél

felhő, fizika, légkör, ózon, szivárvány, sztratoszféra

A sztratoszféra különleges felhői főként a sarkvidékek környékének ritka téli látványosságai közé tartoznak, így rendkívül meglepő, hogy idén először hazánkból is megfigyelhetők voltak. Megpillantásuk életre szóló élményt nyújt, ám egyes típusaik összetett kémiai reakciók révén az ózonréteg elvékonyodásához is hozzájárulnak.

756
2017/09/07

A bábák és dajkák szerepe

középkor, orvostudomány, szülés, történelem

A középkori arab orvosi elméletek és gyakorlati eljárások számos forrásból táplálkoztak, melyek közül a legmeghatározóbb az ókori görög-római orvostudomány volt; az európai orvosi oktatás alapját pedig a kora középkortól egészen a kora újkorig arab nyelvű munkák latin fordításai adták.

754
2017/09/07

Magyar modell és a celebeszi ércbányászat

A hét kutatója, bányászat, földtudomány, interjú, modellezés

Albert Gáspár, az ELTE Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa munkatársaival egy szoftvert készített, amivel egy-egy területen a földkéreg mozgásait lehet modellezni. Először a Kárpát-medence egyes részeinek süllyedését, emelkedését, oldalirányú mozgásait térképezték fel. Ezután indonéziai adatokat tápláltak a modellbe, hogy megjósolják: hol érdemes réz és más fémek érceit keresni. A program szabadon hozzáférhető az interneten, így más kutatók is ki tudják elemezni az adataikat.

753
2017/09/06

Rejtett összefüggések a klímaváltozással

klíma, klímaváltozás, légkör, meteorológia, ózon

Ismeretterjesztő filmekben és előadásokon, beszélgetésekben számtalan esetben felvetődik a kérdés, hogy az ózontartalom és az UV-sugárzás változásainak a klímaváltozás-e az okozója, vagy kapcsolatba hozhatók-e vele. Részletekbe menő magyarázat nélkül mind az igenlő, mind a nemleges válasz félrevezető azok számára, akik nem napi szinten foglalkoznak a témával. Cikkünk szerzője az Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium Távérzékelési Osztályának munkatársa, aki a legfrissebb hazai és nemzetközi mérési, adatelemzési és modellszámítási eredményeket bemutatva érzékelteti, miért nem létezik erre a kérdésre egyszerű válasz.

752
2017/09/06

Közlekedni szükséges, de...

A hét kutatója, BME, interjú, közlekedés, társadalom

Dugóban ülve vagy csúcsforgalomban araszolva egyéb gondolatok mellett gyakran eszünkbe jut, hogy miként lehetne optimálisabbá tenni a közlekedést. Török Ádám, a BME Közlekedésmérnöki és Jármű­mér­nöki Kar nemzetközi és tudományos dékánhelyettese második alkalommal nyerte el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját, így kiterjesztheti korábbi kutatási témáját, a közúti közlekedés komplex elemzését. Ezért fordultunk hozzá a fenti, sokak fejében megforduló kérdéssel.

751
2017/09/06

Czibebek, avagy töklincz

biológia, év madara, madár, Magyar Madártani Egyesület, ornitológia, tengelic

A tengelic a szavazatok 43,5 százalékával magabiztosan nyerte el 2017-re az Év madara címet, s ezzel először került magevő madár a figyelem középpontjába. Régen kedvelt kalitkamadár volt, szerencsére ez ma már tilos, hiszen hazánkban védett.