Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2014/04/15

A gyíkok személyisége

A hét kutatója, biológia, személyiség, viselkedésökológia, zöld gyík

A kutyás gazdik sok történetet tudnak mesélni kedvencük személyiségéről. Kérdés, hogy más állatoknak is van-e személyiségük? Egyáltalán, mit értünk ezen kifejezés alatt egy állat esetében? A hím zöld gyíkok torka tavasszal, a szaporodási időszakban kékre színeződik – ezen folt élénksége, kiterjedtsége az egyedi minőséget tükrözi, mely kapcsolatban állhat a gyíkok személyiségével. Ezen témákkal foglalkozik Horváth Gergely, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének doktorandusza, a Viselkedésökológiai Csoport tagja.

(LACZI MIKLÓS FELVÉTELE)

– Van-e személyisége az állatoknak? Egy kutyagazda nyilván igennel válaszolna, de vajon a gyíkoknak is van személyisége?

– Maga a kifejezés kicsit provokatívnak hangozhat, de az állati személyiségek kutatása az utóbbi másfél-két évtizedben intenzívvé vált a viselkedésökológián belül. Mi állati személyiség alatt azt értjük, hogy egy viselkedésen – mondjuk, az agresszión vagy az exploráción, a „felfedezőkedven” – belül konzisztens különbségek vannak az egyedek között. Ez azt jelenti, hogy ezek a különbségek hosszú időn át és különböző szituációkban is fennmaradnak. A kutyás példára reagálva: főleg az egyes kutyafajták között lévő különbség lehet nagyon feltűnő, teszem azt, egy vizslának más a viselkedése, mint egy ölebnek. A kutyák hosszú ideje élnek az emberrel, több ezer év óta mesterséges szelekció alatt állnak, így óhatatlan volt, hogy a tenyésztés során az egyes fajták viselkedése is megváltozzon. Természetes populációkban azonban nem ilyen egyértelmű a helyzet. Sokáig az volt az elfogadott nézet, hogy egyedi optimalizáció érvényesül, tehát minden egyes egyed minden szituációban olyan viselkedést fog mutatni, ami éppen a legoptimálisabb. E nézet szerint a viselkedésbeli különbségek mérési hibaként, vagy random zajként értelmezendőek. Az utóbbi másfél-két évtizedben derült ki, hogy mégis van biológiai jelentősége ezeknek az egyedi különbségeknek.

 A konzisztens viselkedésbeli különbségek léte azért érdekes, mert egyáltalán nem tűnnek előnyösnek evolúciós szempontból, hiszen hátrányosan érinthetik a rátermettséget. Egyrészt egy, a versenytársaival szemben agresszívabb egyed olyan szituációban is agresszíven fog fellépni – például ragadozóval szemben vagy párzási időszak alatt a párja felé –, amikor ez a viselkedés „költséges”, csökkenti a túlélést vagy a szaporodási sikert. Másrészt az egyedi viselkedésbeli plasztikusság csökken, tehát egy egyed soha nem fogja azt a teljes viselkedésbeli repertoárt visszaadni, amit a populációban megfigyelhetünk. Ráadásul viselkedési szindrómák is kialakulhatnak, vagyis funkcionálisan eltérő viselkedések – például az agresszió és az aktivitás – között kapcsolat jön létre. Ez talán még a személyiségnél is nehezebben magyarázható jelenség, mivel az egyik viselkedés változása maga után vonja egy másik viselkedés változását, és a rátermettségre kifejtett hatások keveredhetnek. Például ha egy adott környezetben előnyös a megnövekedett exploráció, a csatoltan megnövekedő agresszió és kockázatvállalás már könnyen jelenthet hátrányt. Ezek azok az ellentmondások melyek miatt az állati személyiség és a viselkedési szindrómák evolúciója jelenleg intenzíven kutatott terület.

– Milyen állatoknál, hány állatfajnál lehet kimutatni a személyiséget?

– A leggyakrabban tanulmányozott modellfajok talán a széncinege és a háromtüskés pikó. Ezen kívül rengeteg gerincesnél – madaraknál, emlősöknél, halaknál – és gerinctelennél is kimutatták. A debreceni kutatók például verőköltő bodobácsnál bizonyították a személyiség meglétét (erről a kutatásról az Élet és Tudomány 2012/13-as számában is olvashattak), de pók és tintahal személyiségről is tudunk. A Viselkedésökológiai Csoporton belül Herczeg Gábor és Garamszegi László Zsolt irányításával működő perszonalitás munkacsoport az általam vizsgált hüllőkön kívül több madár- és kétéltűfajjal is dolgozik, melyeknél a személyiség minden esetben könnyen kimutatható. Szerintem nem túl merész azt állítani, hogy az állatvilágban eléggé elterjedt jelenségről van szó. Ma már nem is jelent igazán nagy áttörést a területen, ha egy új fajnál találunk személyiséget. Jelenleg az igazi kihívás az állati személyiség hátterében megbúvó evolúciós és egyedfejlődési folyamatok megismerése. Fontos a modellállat megválasztása: célszerű olyan fajt választani, aminek lehetőleg nagy a rokonsági köre, és így az eredmények tágabb kontextusban értelmezhetőek.

Kísérletes elrendezés az Iberolacerta cyreni kockázatvállalásának vizsgálatához (HORVÁTH GERGELY FELVÉTELE)

– Milyen állatfajokon végzi a kutatásait? Miért ezen fajokat választotta?

– A kutatásaimat zöld gyíkon kezdtem el, aminek többek között gyakorlati okai voltak: amikor 2012-ben csatlakoztam a Viselkedésökológiai Csoporthoz, akkor Bajer Katalin és Molnár Orsolya (Herczeg Gábor és Török János témavezetésével) már évek óta foglalkozott a faj ivari jelzésrendszerével, és nagyon sok adat gyűlt össze ezzel kapcsolatban. A zöld gyík hímjeinek a tavaszi szaporodási időszakban kékre színeződik a torka. Ennek a mi szemünkben kék színnek a legfontosabb komponense a számunkra láthatatlan ultraibolya tartományban van. Kiderült, hogy a hímek torokfoltjának színintenzitása egy őszinte bélyeg, ami összefüggésben áll például az egyed kondíciójával, parazitáltságával és relatív fejméretével, és pozitívan befolyásolja a hímek sikerét a hölgyválaszban és hím-hím agresszióban. Mivel mi az állati személyiségek egyedi minőséggel való kapcsolatát kutatjuk, a zöld gyík egy nagyon jó modellfajnak számít. Persze a torokfolton kívül még sok más bélyeget is lehet használni, ami potenciálisan utalhat az egyedi minőségre: például a testhosszt, a farokhosszt, a testtömeget, a kondíciót és a parazitáltságot. Jelenleg Spanyolországban végzem a kutatásaimat, ahol szintén egy, a nyakörvös gyíkok rendszertani csoportjába tartozó, Iberolacerta cyreni nevű magashegyi gyíkfajjal foglalkozom. A faj biológiája alaposan kutatott, ezért szintén ideális modell. A tavalyi adatgyűjtést már ezen a fajon végeztem és számos érdekes eredményre számíthatunk.

A zöld gyíknak a tavaszi szaporodási időszakban kék a torka (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

– Milyen eredmények születtek kutatásaiból?

– Zöld gyíkok esetében az állatok explorációját – vagyis egy potenciálisan veszélyes, ismeretlen környezetben mutatott aktivitást – és kockázatvállalását vizsgáltuk vadon fogott felnőtt hímeknél és ezek laborban nevelt utódainál. Mind az apáknál, mind utódaiknál kimutatható volt a személyiség mindkét vizsgált viselkedésnél, de csak az exploráció állt kapcsolatban az egyedi minőséggel. Felnőtt hímeknél a testmérettel, illetve a kondícióval kaptunk pozitív összefüggést. Ami meglepő volt, hogy pont a szexuális jelzésekkel, azaz a torokfolttal nem jött ki semmiféle kapcsolat. Kimutattuk, hogy a jobb kondíciójú, nagyobb állatok exploratívabbak, mint a kisebb, rosszabb kondícióban lévők. A fiataloknál pedig a relatív fejméret és az exploráció között negatív összefüggés van, ami azt jelenti, hogy a kisebb fejű állatok felfedezőbb kedvűek. Az Iberolacerta cyrenivel végzett kísérletekből nyert adatok nagy része még feldolgozás alatt áll, de néhány előzetes eredményünk az állatok kockázatvállaló viselkedésével kapcsolatban már van. Ennél a viselkedésnél kimutatható a személyiség és jobb kondícióban lévő hímek kockázatvállalóbbak, mint a „rosszabb állapotban” lévő fajtársaik.

 BAJOMI BÁLINT

 

187
2014/04/10

Monográfia a Harmadik Birodalomról

Harmadik Birodalom, könyv, Park Könyvkiadó, történelem

Ian Kershaw kitűnő Hitler-monográfiája után egy újabb brit, éspedig cambridge-i történész, Richard J. Evans tette le nyomatékosan névjegyét a Harmadik Birodalom története iránt érdeklődők asztalára. A Harmadik Birodalommal foglalkozó trilógiájának első kötete, A Harmadik Birodalom születése 2012-ben jelent meg magyarul, amelyet a jelen kötet 2013-ban követett. Impozáns munkájában a szerző a náci rendszer 1933–1939 közötti éveit mutatja be már kiforrott, megjelent munkák, vagyis lényegileg német könyvészeti anyagok és nyomtatott dokumentumok alapján. Alapvetően a tematikus módszert alkalmazza, amelynek határait azonban rugalmasan kezeli.

186
2014/04/10

Szólásaink és a testrészek

könyv, közmondás, nyelv, szólás, társadalomtudomány, testrész, Tinta Könyvkiadó

Az emberi testrészek nevével előszeretettel jelöljük a környező világ tárgyait. A hegynek lába, háta, gerince, dereka, a hajónak orra, fara, gerince, a korsónak szája, ajka, hasa, füle, csecse, talpa, a harangnak nyelve, a boronának, gerebennek foga, a máknak feje van. Hasonló átvitelek: puskaagy, kerékagy, búzaszem, mákszem, szőlőszem, szegfej, sőt hétfő. A testrészelnevezéseknek azonban nemcsak a rész–egész viszonyok kifejezésekor, a szinekdochék meg­al­ko­tá­sakor, hanem egyáltalán egy nyelv frazeológiájának, szóláskészletének felépítésében is kitüntetett szerepük van.

185
2014/04/08

Pillangó, pillancs, lepe

beszéd, nyelvészet, nyelvjárás, OTKA, társadalomtudomány

Mint minden nyelv, a magyar is mutat területi jellegzetességeket, hangzásbeli, grammatikai vagy éppen a szókészletben jelentkező különbségeket az egyes régiók, települések nyelvhasználata között. A nyelv területi változatai a nyelvjárások. Az egyes nyelvjárások természetesen nem egymástól függetlenül léteznek, érintkeznek, hatnak egymásra, folyton változnak. A nyelvben lévő területi különbségekkel, illetve azok változásaival, társadalmi megítélésével foglalkozik a dialektológia vagy nyelvjáráskutatás és a szociolingvisztika vagy társasnyelvészet.

184
2014/04/07

A kő története

A hét kutatója, élettelen, geológia, interjú, mangánérc, úrkút

Polgári Márta különlegesnek mondható karriert futott be a geológia területén, hiszen nem jellemző, hogy nőként nehéz terepmunkát végezzen valaki, emellett magyar szakemberként a Geology című, rangos amerikai folyóiratban is sikerüljön publikálnia. A Földtani és Geokémiai Intézet Geobiomineralizációs és Asztrobiológiai Kutatócsoportját vezető szakember magyar alapkutatókat bemutató sorozatunkban arról mesélt, hogy miért választotta a földtudományi pályát, és miért különleges az az úrkúti mangánérctelep, ahol immár 33 éve végzi kutatásait.

183
2014/04/07

Germánia

Führer, Kossuth Kiadó, regény, történelem

Az 1950-as években járunk. Csak nemrég ért véget a második világháború, amely a Führer győzelmével zárult, s ez átrajzolta Európa és a világ térképét. Nagyjából így indul G. L. Thompson gondolatjátéka arról, mi lett volna, ha…

182
2014/04/07

Közkatonák háborúja

Akadémiai Kiadó, háború, Hadiakadémia sorozat, könyv, történelem

Számtalan regény szól nagy hadvezérekről, briliáns vagy kevésbé sikeres katonai hadműveletekről, de „alulnézetből” ritkán örökítették meg a harci eseményeket. Ellenben gyakran éri kritika az írókat, miszerint műveiket az íróasztal biztonságos fedezékében alkották meg. Ez lényegében e kötet szerzőjére, John Keeganre is igaz. A hadtudományt „csak” tanította a szigetországban, saját magáról pedig azt írja, hogy még a közelében sem járt éles csatáknak, csatazajt sem hallott, következményeit sem látta.

181
2014/04/04

Halálosan férfias szokások

becsület, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom

Azokon a vidékeken, ahol a történelem során az emberek főként állattartással foglalkoztak, a magántulajdon nem volt biztonságban, hiszen az emberek vagyonát – a nyájakat – nem volt nehéz elrabolni. Különösen nagy volt a veszély az USA déli és nyugati államaiban, ahol az államhatalom és az igazságszolgáltatás sokáig gyenge volt. S ennek máig ható lélektani következményei vannak! Ugyanis az állattartók egyetlen esélye tulajdonuk megvédésére az volt, ha ők maguk erősnek, agresszívnak és bosszúállónak mutatkoznak, s ilyenformán megpróbálnak mindenkit elriasztani attól, hogy megtámadja őket. Noha a társadalmi körülmények az évszázadok során megváltoztak, a „becsület kultúrája” – ahogyan a déli férfiasságeszményt nevezik – sok helyen mindmáig fennmaradt a fehér bőrű lakosság körében.

180
2014/04/03

Hitler főhadiszállása a különvonaton

hitler, történelem, világháború, vonat

A második világháborúban nem voltak lebecsülendők a korszak technikai vívmányain alapuló mobilitási előnyök. Közéjük tartozott Hitler Amerika fedőnevű különvonata, amelyet főhadiszállásként használt a lengyelországi és a balkáni hadjáratban, jóllehet munkafeltételei csak a legszükségesebb hadvezetési igényeknek feleltek meg.

179
2014/04/03

Úton a világelmélet felé

A hét kutatója, fizika, kozmológia, részecskefizika, Tudományos Újságírók Klubja

E heti kutatónk a 2013-as év ismeretterjesztő tudósa lett a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) tagjainak szavazatai alapján. A díjat a TIT tanácstermében megtartott rendezvényen vehette át február 19-én. Az elismerés mellé a díjazottról kisbolygót neveztek el. Az ELTE részecskefizikusának nem idegen a világegyetem, hiszen annak alapkérdéseit kutatja, és segítségével olyan, igazán izgalmas válaszok felé vezet bennünket, mint a világelmélet vagy a multiverzum létezése.