Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2014/07/31

Geoinformatika - a Földön kívül is!

bolygókutatás, élettelen, földtudomány, geoinformatika, interjú, térinformatika

A geoinformatika vagy ismertebb nevén a térinformatika egyszerre tudomány, kutatási módszertan, technológiai alkalmazás és üzlet. Az alig néhány évtizedes múlttal rendelkező szakterület egyre gyorsabban fejlődik, egyre szélesebb körben használható, és már a hétköznapjainkba is begyűrűzött. Alkalmazásairól, lehetőségeiről és távlatairól Sik Andrással, az ELTE Térinformatikai Műhelyének vezetőjével beszélgettünk.

– Ön bolygókutatóként, főként Mars-kutatóként ismert. Hogyan lett térinformatikai szakember?

– Amikor a 2000-es évek elején közeledtem a diplomamunka elkészítéséhez és PhD-re jelentkezem az ELTE-n, az űrfelvételek feldolgozása már nem ment egyszerű képnézegető programokkal. Figyelembe kellett venni a vetületet, a koordinátarendszert, a felbontást, azt is, hogy a képek több sávból állnak, és adott esetben ezeket fedésbe kell hozni egymással, hogy utána elemzéseket lehessen végezni. A marsi adatok kezelése kapcsán ismerkedtem meg a térinformatikai szoftverek világával. Az egyetemen ez a téma nagyon felkapott lett, egyre többen érdeklődtek iránta a geográfusképzésben is. Elkezdtem földi adatokkal is dolgozni és legnagyobb meglepetésemre kiderült, hogy ugyanazokat a szoftvereket földi adatokkal sokkal könnyebb használni. A marsi adatoknak ugyanis speciális rendszere, formátuma van, más a bolygóalak és méret, aminek a görbült felszínéről leképezzük az űrfelvételeket, a földi paraméterek viszont már be voltak építve a szoftverekbe, könnyebben is boldogultam velük.

– A Földön elért térinformatikai eredmények, tapasztalatok, visszafordíthatók-e a Marsra vagy más égitestekre?

– Azok a közvetett módszerek, amiket itt a Földön elsősorban terepi kontrollvizsgálatok segítségével kikísérleteztek, jól használhatók a Marson is. Ha egy földi vulkánról lehet generálni – mondjuk – lejtőmeredekség-térképet, akkor azt a marsi tűzhányókról is el lehet készíteni. És ahogy egy földi képződménynél ez többletinformációt ad, a marsi vulkánnál is új ismereteket nyerünk vele. Azért említem a Marsot, mert erről a bolygóról rendelkezünk a legrészletesebb téradatokkal – a Földön kívül természetesen. Még a Holdat ismerjük ennyire, de ott talán nincs annyi izgalmas felszíni forma, elsősorban becsapódásos krátereket találunk, és azokról viszonylag sokat tudunk.

– A térinformatika mennyire kutatás, mennyire technológiai alkalmazás és mennyire üzlet?

– Rövid definíciója szerint a térinformatika a térbeli adatok gyűjtésére, adatbázisba szervezésére, elemzésére és térképi megjelenítésére szolgáló eljárások összessége. S persze szoros összefüggésben áll a műholdfelvételek kezelését és értékelését magában foglaló távérzékelés fogalmával. Egyesek szerint tudomány, mások szerint inkább kutatási módszertan.

Az űrrepülégpről végzett globális domborzati felmérés vázlata, illetve egy belső városrész 3D-s terepmodellje

 Kutatóként talán kevesebben foglalkoznak vele, de nagyon sok szakember alkalmazza azokat az eljárásokat, amelyeket ez a terület kínál. És rengeteg felhasználója van. Ha például útvonalat tervezünk a Google Maps-szel, vagy okostelefonunk GPS-vevője be van kapcsolva és „megkérdezzük” tőle, hol van a legközelebbi posta, akkor egy térinformatikai szolgáltatást használunk. Ha egy nagy múzeumban okostele-fonra letöltött alkalmazás segítségével próbálunk megtalálni valamit, akkor is ilyet használunk. Utóbbit azért emelném ki, mert nemrég készült egy ilyen navigációs alkalmazás a Magyar Nemzeti Múzeum termeire. Tehát a hétköznapi élet számos területére begyűrűzött már a térinformatika.

 Talán ebből is látszik, hogy az üzleti vonatkozásai is egyre hangsúlyosabbak. A hipermarketben bolyongó vásárló például az okostelefonján kaphat navigációs segítséget valamilyen termékcsoport megtalálásához. Mindehhez nagyon pontos navigációra van szükség és az esetek többségében nem is szabadtéri, hanem épületen belüli navigációra. Beltéri GPS-megoldást kell alkalmazni, például wi-fi adóvevőkkel vagy erre a célra kialakított célhardverekkel.

Domborzatmodellre feszített űrfelvétel valósághű térbeli ábrázolása

 Ebből is látható, hogy a térinformatikában szinte nélkülözhetetlen a GPS-technológia és az erre épülő helyzetalapú szolgáltatások. Az okostelefon fényképeivel együtt például eltárolódik készítési helyük koordinátája is, ami lehetővé teszi automatikus elhelyezésüket egy térképen.

– Az ELTE Térinformatika Mű­he­lyé­ben is ilyen sokrétű tevékenységet végez, illetve végeznek?

– Lényegében igen. Néhány éve az egyetemen, látva a terület iránti fokozódó érdeklődést, úgy gondoltuk, érdemes létrehozni egy olyan, tanszékektől független kooperatív csoportot, amely kifejezetten térinformatikai projektekkel foglalkozik. Ez lett az ELTE Térinformatikai Műhelye. Foglalkozunk oktatással, és ehhez új tananyagok elkészítésével. Időnként érkeznek megkeresések részvételre olyan vizsgálatokban, amelyek a piaci szereplők számára lehetnek érdekesek és természetesen kutatómunkát is végzünk. Most például azon fáradozunk, hogy egy hatrotoros hexakoptert szerezve ne csak a felszínről, illetve az űrből tudjunk adatokat gyűjteni, hanem a felszínhez közel, néhányszor 10 vagy 100 méter magasságból. Ezek megfelelő tesztelése után akár alkalmazásokat is tudunk kínálni a piaci szereplők számára.

 Viszonylag sok cég foglalkozik ma már itthon is azzal, hogy repülő platformról, pilóta nélküli helikopterről akár optikai, akár 3D-s felvételeket készítsen. Ezekből már nagyon részletes terepmodellt lehet előállítani például régészeti vizsgálatokhoz vagy építkezési területek változásának nyomon követésére, illetve akár egy épület 3D-s teljes külső felmérésére.

Különböző adatrétegek integrált kezelése a térinformatikában 

Én az ELTE-n részben kutatóként, részben oktatóként dolgozom, de igyekszem eleget tenni a szakértői felkéréseknek is. Az egyetemen – sok egyéb mellett – domborzatmodellek alapján mintaterületek formakincsét elemzem, hogy lefolyástérképeket készítsek. Megvizsgálom, hogy egy adott vízfolyásnak mekkora a vízgyűjtőterülete, és ha valahol szennyezés történik, az mennyi idő alatt jut el a befogadó vízfolyás medréig. Szakértőként pedig jelenleg az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) nemzetközi SEERISK projektjében dolgozom. A délkelet-európai térség természeti kockázatainak felmérését végezzük. Olyan elemzéseket készítünk a Balkán országainak különböző mintaterületein, ahol árvíz, extrém szélvihar vagy az aszály károkat okozhat a lakosság és a mezőgazdaság számára. Ez pedig egy nagyon életszerű és izgalmas projekt.

 Sok-sok órát töltöttünk az OKF-es kollégákkal együtt, hogy kitaláljuk azokat a módszereket, amivel a partnerektől kapott adatokból (lakosságszám-adatokból, lakcím-adatbázisból, meteorológiai és vízjárás-adatokból stb.) el tudjuk készíteni a mintaterületek veszély- és kockázati térképeit, s amelyek alapján később majd helyszíni gyakorlatokat végeznek. Ily módon le lehet szűrni, mennyire használhatók ezek a térképek egy modellezett káresemény elhárításában vagy a károk enyhítésében. A cél pedig az, hogy egész Európára előálljanak az egységes kockázati térképek. És ha a globális klímaváltozást is figyelembe vesszük, akkor akár kistérségekre is lehet modellezni, hogy a hőmérséklet növekedésének, vagy a csapadékmennyiség változásának milyen hatása lesz a következő évtizedek során.

 TRUPKA ZOLTÁN

272
2014/07/29

Rézangyal

Jut eszembe..., régészet, társadalomtudomány, történelem

– Azt a fűzfán fütyülő rézangyalát! - mondta meglepetésében a kubikos, és megigazította bajszának mindkét szárnyát. Ásója alól zöldes, eszköznek látszó tárgyak fordultak ki a sárból. Töltést építettek, elhordták a szilléri dombot 1880 tavaszán az előző évi nagy árvízben romba dőlt Szeged városának Tápé felőli szélén.

271
2014/07/29

Az ellenállhatatlan hármas: só, cukor, zsír

biológia, könyv, könyvtermés, Park Kiadó, táplálkozás

Egy nagyon fontos és aktuális könyvet szeretnék ajánlani olvasóinknak, hiszen minden ember számára fontos az egészsége, a közérzete, a jóléte. Mára a fogyasztói társadalom a táplálkozás terén nagy kihívások elé állít bennünket – egészségünket, fizikai és jórészt szellemi működésünket is nagymértékben meghatározza táplálékunk minősége, mennyisége…

270
2014/07/29

Hideg erőleves

Churchill, Holnap Kiadó, könyv, könyvtermés, történelem

Az angol Winston Churchillt eddig inkább csak konzervatív politikusként ismertük, s családi körülményeiről keveset tudtunk. Holott öt gyermeke volt, közülük a negyedik, egy lány, már kis korában meghalt. Akkor a szülők nem terveztek további gyermekáldást, de 1922-ben megszületett a „vigasztalás gyermeke”, Mary Churchill. A még élő gyermek most, 90 évesen megjelentette emlékiratát, amelyben egykor szorgalmasan vezetett naplója alapján a második világháború végéig követhetjük nyomon a nagypolgári Churchillek életét. A család az örökségként kapott birtokon, a Londontól 25 mérföldre fekvő Chartwellben élt, majd Churchill miniszterelnöki kinevezése után, 1940 júniusában átköltöztek a londoni Downing Street 10-be.

269
2014/07/21

A búzakeményítő és az egészséges táplálkozás

biológia, bőza, keményítő, OTKA, táplálkozás

A búza- és kenyérminőség fő meghatározójának évtizedekig a sikérfehérjéket tartották, míg a keményítőt a búzaszem semleges töltetének tekintették. Ez a szemlélet megdőlt, amikor megjelentek a japán tésztafélékről szóló tanulmányok, melyek szerint a metélt tészta (noodle) minőségének elsődleges meghatározója a keményítő.

268
2014/07/17

Beavatástól a csoportelméletig

A hét kutatója, élettelen, interjú, matematika

Sok ember fél a matematikától, gyakran valamilyen negatív iskolai élmény is kötődik hozzá. Ráadásul a matematikát sok tanár fegyelmezési eszköznek használja: könnyű olyan unalmas feladatot kitalálni, amelyet nehéz megoldani. Abért Miklós, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatója gimnáziumi tanárától, Surányi Lászlótól azt tanulta, hogy a matematikai érzékenység ugyanúgy alapérzékenység, mint a zenei vagy a költői érzékenység, és hasonló módon átszövi az emberek életét.

267
2014/07/16

Álmosság nappal, nyugtalanság éjjel

álmatlanság, betegség, biológia, dosz, inszomnia, orvosbiológia, pályázat, vese, vesebetegség

A nem megfelelő éjszakai pihenésnek sokszor biológiai okai vannak, és ha ezeket nem vesszük eléggé komolyan, egyre súlyosbodó panaszokat okozhatnak. Különösen igaz ez a veseelégtelenségben szenvedő betegekre, akiknél nagyobb az alvászavar kockázata, és súlyosabb következményekkel kell számolni. Megfelelő vizsgálatokkal azonban ez idejében diagnosztizálható. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének Alvásmedicina és Pszichonefrológia Munkacsoportja kutatásai felhívják a figyelmet a krónikus vesebetegek életét befolyásoló alvászavarok gyakori előfordulására és ezek jelentőségére. Kutatásuk eredményeként az orvosi ellátás során ezen problémák kezelése remélhetőleg megvalósul a közeljövőben.

266
2014/07/14

A művész ujja

kéz, könyv, könyvtermés, lélektani lelemények, művész, pszichológia, ujj

Tapasztalati tény, hogy a művészek között több a férfi, mint a nő. Ezt a különbséget társadalmi hatásokkal szokták magyarázni, vagyis azzal, hogy a művészi – és a tudományos – pálya hosszú-hosszú évszázadokon át gyakorlatilag el volt zárva a nők elől, és még ma is sokkal elfogadottabb, ha egy férfi dönt úgy, hogy hivatásszerűen művészettel foglalkozik, mintha egy nő teszi ugyanezt. Ez a magyarázat annál is inkább kézenfekvő, mert az a felvetés, mely szerint a nők kevésbé tehetségesek volnának, nyilvánvalóan téves, hiszen a férfi és női művészek alkotásai között semmiféle színvonalbeli különbség nincsen. A társadalmi hatásokról szóló magyarázat megnyugtató, méltányos és „politikailag korrekt”, ám ettől még korántsem biztos, hogy teljes mértékben igaz. Az újabb kutatások szerint lehet, hogy biológiai tényezők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a férfiak közül sokkal többen állnak művésznek.

265
2014/07/14

Születésnapi kötet

könyv, könyvtermés, Magyar Nyugat Könyvkiadó, születésnap, Weöres

A költő 100. születésnapjára emlékező események sorában jelent meg a Weöres mozaik című könyv, amely számos adalékkal egészíti ki az eddig róla megismert képet. A bevezető írások egyikében azt javasolja a szerző, Lőcsei Péter, hogy alakítsanak ki Weöres-sétautat a Szombathelyhez sok szállal kötődő költő emlékének ébrentartására.

264
2014/07/14

Szenvedély és analízis

Alexandra Kiadó, Freud, könyv, könyvtermés, pszichiátria

Freud korában egy középosztálybeli nő vagy férjhez ment, majd gyerekeket szült, cselédeket tartott és társasági eseményeken vett részt, vagy – ha nem volt ilyen „szerencsés”, akkor – maga is cselédnek állt. A magasabb társadalmi osztályokból származó hölgyek társalkodónőként, a gyerekek mellett „kisasszony”-ként dolgoztak, de a munkaadójuk soha nem felejtette el éreztetni velük, hogy ők is alkalmazottak: sem a munkaadóik, sem a többi cseléd nem tartották maguk közé tartozónak.