Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2015/01/26

Ígéretes tehetségek

életkor, gyerek, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, tehetség

Természetes, hogy amikor új dolgozókat vesznek fel egy céghez vagy éppen sportegyesületek szerződtetnek új versenyzőket, nemcsak az számít, hogy a személy hogyan teljesített a múltban és az adott pillanatban mire képes, hanem az is lényeges, sőt a legfontosabb tényezők egyike, hogy milyen teljesítmény várható tőle a jövőben. A vállalatok, sportegyesületek akkor járnak jól, ha olyasvalakit vesznek fel, akiben nagy lehetőségek rejlenek, hiszen ebből később jelentős hasznuk származhat.

  Kritikus pillanat (SZŰCS ÉDUA RAJZA) 

A nagy ígéretek nem azért vonzóak, mert most annyira jók, hanem mert később azok lehetnek. Vagy ez mégsem ennyire egyszerű? Mindenesetre elgondolkodtató, hogy az interneten és az egyéb médiumokban nagy nézettségnek örvendenek azok a videók, amelyeken gyerekek zenélnek, énekelnek vagy táncolnak – néha bizony nem éppen a legmagasabb színvonalon. Miért fordítják az emberek az idejüket ezeknek a produkcióknak a megtekintésére, amikor választhatnák felnőttek előadásait is, amelyek általában magasabb művészi fokon állnak? Nos, vannak, akik szerint a gyerekek produkcióinak vonzereje szokatlanságukban, ritkaságukban rejlik, mások pedig azt vetik fel, hogy ezek az előadások egyszerűen „cukik”.

 Két amerikai kutató, T. Andrew Poehlman és George E. Newman azonban egészen más magyarázattal állt elő: szerintük az emberek a nagy ígéretet, a gyerekekben rejlő lehetőséget szeretik, és elképzelik, előrevetítik a jövőbeli kiváló teljesítményeket. A nézők a gyerekekben több lehetőséget látnak, mint egy esetleg jobban teljesítő, de már kiforrott felnőttben, és az ígéretes jövőkép felmerülése jó érzéssel tölt el bennünket – ezért vagyunk hajlandók időt fordítani a gyengébb színvonalú gyerekprodukciókra.

 Poehlmann és Newmann ezt az elgondolást egy kísérletsorozattal tette próbára, melyről a Cognition című folyóiratban közöltek beszámolót. Egyik kísérletükbe 111 felnőtt résztvevőt vontak be az interneten keresztül. A kutatók előre beszereztek egy-egy reprodukciót egy jól sikerült és egy sokkal gyengébb festményről. A kísérlet résztvevőinek úgy mutatták be a képeket, hogy ott szerepelt mellettük alkotójuk neve és életkora is, ám ezek a kutatók által kitalált adatok voltak. Eszerint a jó képet állítólag egy 42 éves festő festette, a gyenge kép alkotójáról viszont egyszer azt állították, hogy 37 éves, másszor pedig azt, hogy 7 esztendős. Voltak olyan résztvevők is, akikkel csak a festő nevét közölték, életkorát nem. A válaszadók feladata az volt, hogy pontozással értékeljék, mennyire tetszik nekik a két kép.

 A jól sikerült képet mindhárom csoport nagyjából egyformán értékelte. A gyenge kép esetében viszont jelentős eltérések mutatkoztak! Azok, akik úgy tudták, a képet felnőtt festette, illetve azok, akik nem ismerték a festő életkorát, eléggé alacsony pontszámot adtak, akik viszont azt hitték, hogy a festmény egy gyerek műve, lényegesen jobbra értékelték.

 Vagyis az embereknek jobban tetszett egy és ugyanaz a műalkotás, ha úgy tudták, alkotója még nagy jövő előtt áll. Ennek magyarázata az lehet, hogy az emberek számára nemcsak önmagában a műalkotás vagy az előadás az élmény forrása. A közvetlenül érzékelhető teljesítményhez hozzáadódnak mindazok a gondolatok, érzések is, amelyeket az emberek maguk „gyártanak” és aggatnak rá a produkcióra. Az értékelésnél figyelembe vesszük az ígéretes tehetség jövőbeni teljesítményére vonatkozó ábrándképeinket is.

MANNHARDT ANDRÁS


377
2015/01/22

Ötven fontos kérdés

A hét kutatója, biológia, interjú, ökológia, természetvédelem

Mihók Barbara, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa november végén a szegedi IX. Magyar Ter­mé­szet­védelmi Biológiai Konferencián (MTBK) adott elő. Az előadás témája a természetvédelem számára legfontosabb 50 kutatási kérdés volt – erről kérdeztük a konferencia ideje alatt. Van-e kommunikáció a kutatók és a természetvédelmi szakemberek között? Milyen kérdések megválaszolására lenne szüksége a természetvédelemnek?

376
2015/01/22

Ha több pénz kell, írjon...

Akadémia, expedíció, Habsburg, Kelet-Ázsia, OTKA, történelem, Xántus János

Az 1867. évi kiegyezés utáni első magyar kormány kultuszminisztere, Eötvös József azzal a hazai múzeumtörténetben alighanem példa nélküli biztatással bocsátotta útjára az Osztrák-Magyar Monarchia kelet-ázsiai expedíciójához csatlakozó Xántus Jánost, hogy „ha több pénz kell, írjon jó előre, s mindig lesz, amennyi kell”. Az expedíció elindulásáig vezető út, s maga az expedíció azonban távolról sem volt olyan zökkenőmentes, ahogy az a fentiekből következne.

374
2015/01/21

Mit kezdjünk az űrszeméttel?

élettelen természettudomány, hulladék, űr, űrkutatás, űrszemét, űrtechnika

Az űrtechnika olyan mélyen beivódott mindennapjainkba, hogy nehezen tudnánk nélküle elképzelni az életünket. Természetesnek vesszük, hogy kommunikálunk a különböző földrészek között, hogy több száz televíziós adót fogunk, hogy e-maileket írunk és közösségi oldalakon posztolunk, hogy a navigációs készülék mindig a helyes célhoz irányít minket, vagy hogy van esélyünk megjósolni az elkövetkező napok időjárását. Ezek a napi tevékenységek mind-mind műholdak segítségével jöhetnek létre. Meghibásodásuk esetén vagy életciklusuk lejárta után viszont ezek az eszközök továbbra is korábbi pályájukon maradnak, s ottani céltalan sodródásuk előbb-utóbb olyan katasztrófát idézhet elő, minek következtében a jelenlegi kényelmes életünk pillanatok alatt véget érne.

372
2015/01/20

Hit a tudományban

hit, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, stressz, társadalom, tudomány

Sok-sok lélektani kutatás igazolta, hogy a vallásos hit képes csökkenteni a stresszt, a szorongást, és nehéz helyzetekben vigasztalóan, nyugtatóan hat az emberre. Ezek miatt a közvetlenül érzékelhető pozitív hatások miatt a vallásos hit hirtelen előtérbe kerül, az egyén számára fontosabbá válik, erősebbnek érződik olyankor, amikor „baj van”, vagyis amikor az ember stresszkeltő, szorongást előidéző helyzetben találja magát, illetve úgy érzi, nincs ráhatása az életét alakító tényezőkre.

371
2015/01/19

Csak a modern kor betegsége a rák?

A hét kutatója, antropológia, csontváz, interjú, orvosbiológia, rák, régészet

Mindannyiunk számára ismert, hogy a daganatok a fejlett országok vezető haláloki tényezői között szerepelnek. De vajon miként volt ez régen, amikor a modern élet káros környezeti és életmódbeli hatásai még nem voltak jelen, és a születéskor várható átlagos élettartam is sokkal alacsonyabb volt, mint napjainkban? Molnár Erika, az SZTE TTIK Embertani Tanszékének történeti antropológiával és paleopatológiával foglalkozó adjunktusa több mint 12000 hazai csontvázleletet vizsgált meg munkatársaival: kutatásuk biztos választ ad arra a kérdésre, hogy a rákbetegség már a korábbi történeti korokban is velünk volt-e.

370
2015/01/15

Magyar kutatások a jövő energiaforrásáért

A hét kutatója, élettelen természettudomány, energia, fizika, fúzió, fúziós, interjú, ITER, magyar, tokamak

Sokan a magfúziót tartják a jövő első számú energiaforrásának. A tervek szerint 2020 körül, Franciaországban készül el az első kísérleti fúziós reaktor, az ITER, amivel lehet tesztelni a fúziós energiatermelés teljes technológiáját. Több magyar szakember vesz részt a világméretű programban, és nem csak elméleti kutatásokat végeznek, hanem kísérletekben is részt vesznek. Köztük van Dunai Dániel, az MTA Wigner Fizikai Központ munkatársa, akivel a részletekről beszélgettünk.

369
2015/01/15

Méhnyakrák okozta halálozás

adatok és tények, biológia, HPV, méhnyakrák, nőgyógyászat, oltás, rák, statisztika, szűrés, társadalomtudomány

Ez a daganatfajta a méhnyak nyálkahártyáján általában hosszú évek alatt, szinte panasz- és tünetmentesen kifejlődő elváltozás. A méhnyakrák okozta halálozás a fejlett országokban nem magas, és évtizedek óta csökkenő irányzatot mutat. Kockázata a szexuálisan aktív életkorban nagyobb, és a genitális higiéné hiánya, valamint a humán papilloma (HPV) vírussal való fertőzöttség tovább növeli.

2015/01/15

A Balaton apróságai

A hét kutatója, alga, Balaton, biológia, interjú, ökológia, pikoalga

Ilyenkor, nyáron nagyon sok ember utazik el a Balatonhoz üdülni, strandolni. Természetesen a nyaralókban is felmerül a kérdés: milyen a tó vizének minősége? Somogyi Boglárka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója a Balaton algáival foglalkozik. A rendszeresen vett mintákból kiderült, hogy ma már sokkal jobb a tó vízminősége, mint a nyolcvanas évek közepén.

368
2015/01/15

A kutya-ember barátság kémiája

etológia, kémia, kutya, neuromodulátor, OTKA, oxitocin

Ma már a legtöbb hétköznapi ember számára közismert, hogy a szerelem egy olyan érzelmi-lelki állapot, amelyet agyunknak egy sajátos kémiai állapota kísér, és a személyes vonzalom kialakulásában fontos szerephez jutnak a humán feromonok – ily módon adva tényleges biológiai alapot annak a vélekedésnek, miszerint a hölgyek képesek „orránál fogva vezetni” választottjukat. De vajon milyen módon szól bele a kémia abba a társas együttműködésbe, amely az ember és a társállat prototípusának tartott kutya kapcsolatát jellemzi?