Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2018/05/25

Juhari Zsuzsanna-díj pályázat 2018

blog, internet, Juhari Zsuzsanna-díj, pályázat, TIT, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Tudományos Újságírók Klubja

A Tudományos Újságírók Klubja és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat harmadik alkalommal hirdet pályázatot az Élet és Tudomány egykori szerkesztője, Juhari Zsuzsanna emlékére.

A pályázatra a tudományt népszerűsítő, ismeretterjesztő blogot készítők, szerkesztők nevezését várjuk

a blog, valamint készítője elérhetőségének megadásával,

a tuklevelezes@gmail.com címen

2018. június 4-ig.

 

A pályázatokat a TÚK és a TIT képviselői, valamint a Juhari Zsuzsanna gyermekeiből álló zsűri értékeli.

A pályadíj 100 000 Ft.

A díj átadására 2018. június 22-én kerül sor.

 

2018/04/24

Cikkpályázat BME kutatóknak és BME hallgatóknak

BME, cikkpályázat, Kedves Olvasónk!, Pro Progressio Alapítvány

A műszaki tudományok legfrissebb eredményeinek és kérdésfelvetéseinek széles körű megismertetésére és népszerűsítésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (továbbiakban: BME), a Pro Progressio Alapítvány és az Élet és Tudomány közös ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet, két kategóriában: BME kutatóknak és BME hallgatóknak.

2018/03/22

Ismeretterjesztő cikkpályázat az MTA TTK és a TIT szervezésében

MTA TTK, pályázat, TIT

A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) közös ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet – az NKA támogatásával – a doktoranduszi tanulmányaikat határainkon belül, valamint külföldön jelenleg folytató, vagy tudományos fokozattal már rendelkező fiatal, 35 évesnél nem idősebb kutatóknak. A pályázat célja, hogy a pályázók saját, az élő és élettelen természettudományok területén illetve határterületein végzett kutatásaikat, valamint azok tudományos hátterét és összefüggéseit közérthető módon közkinccsé tegyék.

2018/03/19

Beporzók napja

Beporzók napja, biológia, március, növény, ökológia, rovar, tavasz

Idén március 10-én először „ünnepeljük” a beporzó állatokat a címbéli, nekik ajánlott jeles nappal. Miért és hogyan került sor erre az aggodalmat tükröző lépésre?

2018/02/14

MI mindent tud?

informatika, mesterséges intelligencia, MI, munka, njszt, robot, számítástechnika, társadalomtudomány

Az új kolléga nagyon rendes, udvarias, segítőkész és precízen dolgozik. Sose okoz problémát. Ha nem tud valamit, kérdez, és elsőre megtanulja. Bárcsak mind ilyenek lennénk!

2018/02/09

Vadak és utak

A hét kutatója, biológia, interjú, ökológia, természetvédelem, út

Magyarországot nemzetközi összehasonlításban is sűrűn hálózzák be a vonalas létesítmények, azaz utak és vasutak. Évente több százezer állat pusztul el az elütések, ütközések miatt, ráadásul az állatok állományait is szétszabdalják ezen létesítmények. Farkas János, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusa kollégáival áttekintette, melyek azok a forró pontok, ahol a legtöbb probléma adódik. Emellett meghatározták, hogy milyen egy ideális vadátjáró, és a gócpontokba kihelyezhető vadriasztókkal is kísérleteznek.

2018/02/09

Fagyott mikrovilág

biológia, elektronmikroszkóp, fehérje, kémia, krio-em, mikroszkóp, Nobel-díj

A kriogén elektronmikroszkóp (krio-EM) technológiának legfőbb szépsége abban rejlik, hogy amíg a mikroszkópok minőségét a készített kép felbontása jelzi, a krio-EM első pillantásra teljesen használhatatlan, homályos, alig kivehető képet ad, melyre úgy tűnik, hogy nem is érdemes több időt és energiát pazarolni. De az információ benne van. Másodjára ránézve, és bő tíz év fejlesztés és több kép együttes elemzése után, a maszatok alakot nyernek, és lassan körvonalazódni látszik egy nanométeres objektum. További tíz év fejlesztésének eredményeképpen ma már elég nagy magabiztossággal lehet behatárolni nem csak az atomok helyét, de a különböző pillanatnyi állapotába fagyott molekula funkcionális alakváltozásaira is fény derülhet.

2018/02/09

Gombagenom és informatika

A hét kutatója, biológia, genetika, gomba, informatika, interjú

Egyre nagyobb számban okoznak betegséget a fertőző gombák. Ezek a lények kiválóan alkalmazkodnak még a gombaellenes szerekhez is, ami viszont arra is rámutat, hogy a közeljövőben egyre nagyobb méreteket ölthetnek az ilyen fertőzések. A megelőzés és kezelés lehetőségeit kutatja Imre Alexandra, biotechnológus. A Debreceni Egyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének doktorandusza főként bioinformatikai módszerekkel dolgozik és fiatal kora ellenére már több hazai és nemzetközi elismerésben is részesült.

2018/02/08

Aludj rá egyet!

alvás, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, társadalomtudomány

A közkeletű bölcsesség szerint amikor valamilyen bonyolult problémával találkozik az ember, jól teszi, ha alszik rá egyet, mert utána könnyebben megtalálja majd a megoldást. Vajon az alvás valóban bölcsebbé tesz?

2018/02/08

Hova lett a természeti csoda?

földtudomány, terasz, Új-Zéland, vulkán, vulkanológia

A Rózsaszín- és Fehér-teraszok Új-Zéland legendákkal övezett természeti képződményeinek számítottak, ám a Tarawera-vulkán 1886. június 10-i kitörése után eltűntek. Meglétüket illetően az eseményt követő 131 év a találgatások, tudományos és féltudományos elméletek születésének időszaka volt. Boldog-boldogtalan, hol intenzívebben, hol kevésbé látványosan, újabb és újabb ötletekkel állt elő, hogy mi történhetett a teraszokkal, azok vagy azok maradványai hol lehetnek. Még külön expedíciók is születtek arra, hogy ha valaki pontosítani tudja, hol voltak ezek a különleges természeti értékek, akkor azokat az 1886-os kitörés hamuja alól kiásnák.